Trónvárosi Főszínház -= Sötét Lepel =-

[Moff Jerjerrod]

A moff kézfogással üdvözli Corellia kormányzóját. Most már majdnem minenki itt van, aki igazán fontos. Remek.
- Vorru Moff, öröm látni önt!

Aztán visszafordul, hogy a megszakítás után válaszoljon a mai kérdésre, melyet a Hutt szektor kormányzója tett fel.
- Igen, valóban szép társaság gyűlt itt össze. De nem tudom, mi ütött Trachtába, hogy Huttokat hívott meg a saját esküvőjére. egyáltalán nem jellemző rá.

Beszéd-közben oda-oda biccent egy-egy ismertebb személynek, vagy a moffi tanács elhaladó tagjainak, de elsősorban a partnereire koncentrál.
- Denn, ön tud valamit a hímnősökről? Hogy miért vannak itt?

[Lord Xanatos]

Graf Ironhand a sorok között sétálva örömmel konstatálta, hogy a Theta osztag valóban akcióba lendült. Az emberek között sétáló pincérek között fel-felbukkant egy-egy ügynök a Theta osztagból.

A pincéreknek öltözött ügynökök így szinte bárkit bármikor megfigyelhettek, lehallgathattak. A legtökéletesebb álca volt. Graf kiváncsi is lett, hogy vajon mi történhetett az igazi pincérekkel, de ennek megválaszolása ráért. Azon tűnődött, ahogy haladt a Lord Xanatosnak fenntartott páholy felé, hogy vajon a nagyúr mikor fog csatlakozni hozzájuk. Aztán rápillantott chronométerére és rájött, hogy akárhogy is lesz, a nagyúr minden bizonnyal már csak a partyra ér ide. A lépcsőn ment felfelé, mikor kommunikátora beindult jobb fülében.
- Uram, az egyik Hutt méltatlankodik a szeparálás ellen, tegyünk valamit?
- Nem. Mi egyelőre meghívott vendégek vagyunk. A problémáról tegyenek a moff biztonsági emberei - mondta bele az alkarpáncéljába rejtett komm-ba.
- Értettem - mondta a hang, majd a kommunikátor elnémult.
Graf és két kísérője elérte a páholyt és helyet foglalt. A két testőr a páholyon kívül maradt, a páholy előtt megálltak feszes - pihenj állásban. Graf szemügyre vette a színháztermet. Már itt is jelen volt a Theta osztag pár embere. Egyikük épp a Holonet tudósítójának álcázta magát, másikuk pedig egy biztonsági ember öltözékébe bújt. Tökéletes álca. Így rövidesen mindent tudni fog, amire a nagyúrnak szüksége lehet, ha megérkezik...

[Yoda]

Már csupán néhány perc van hátra a ceremóniáig, ennek ellenére az utolsó gongszó - ami egyben csendre is intene mindenkit, mégsem szólal meg. Úgy tûnik az esküvõ némi késéssel kezdõdik, de ezt persze nem bánja senki, hiszen látszólag mindenki kellemesen cseveg.

Egyedül az egyik hutt elégedetlenkedik azzal, hogy a terem egyik oldalában, a huttoknak elõkészített hatalmas párnás helyeken kell ülnie a ceremónia alatt.

Az egyik ezredes, aki már hosszabb ideje figyeli a hutt tevékenységét, határozott mozdulatokkal lép oda hozzá:

- Elnézést uram, de az ülésrendet be kell tartanunk. Kérem higgadjon le, nyilvánvalóan ön sem szeretne botrányt az esküvõn. Kifejezetten ártana a huttok jó hírének és... - az idõs tiszt sokat mondó tekintettel néz a hatalmas szemekbe. Pillantása mindent elárult a diplomáciában igencsak jártas huttnak.

Ha nem fejezi be a mûsort, annak káros következményei lesznek az egészségére nézve. Noha szóbeli fenyegetés nem hangzott el, a tiszt mégis egyértelmûen "fogalmazott."

A terem lassan csordulásig telik, már csupán itt-ott akad egy üres hely. A fények lassan halványulni kezdenek. A színpadot egyenlõre fehér bársonyfüggöny takarja el az avatatlan szemek elõl.

Halk zene szólal meg, a "Birodalmi Nászinduló" jól ismert feszes, lassú dallama.

Még pár perc lehet a ceremónia kezdetéig, de a gong jelezni fog, ha itt az idõ - ezt mindenki tudja.

A pincérek az italok mellett aprócska finom falatkákat is felszolgálnak mindenkinek. Sürögnek - forognak - profi módon teszik a dolgukat. A huttok számára speciális étkeket is hoznak - igaz egyémely hölgy fintorogva nézi a chuba-t...

[Oscar Malavíne]

A színházterembe még mindig érkeznek vendégek. A lakájok folyamatosan jelentik be a magas rangú és kevésbé magas rangú egyéneket.

"Oscar Malavíne"

A név senkinek sem mond semmit. A névhez tartozó emberi roncs - mert hát így gondolják a legtöbben - végképp nem ismerõs senkinek. Azaz...a legmagasabb rangúak a Császár tanácsosai közül sem ismernek mindenkit, de egy bizonyos: az Uralkodó néha a legképtelenebb figurákkal veszi körül magát, õ tudja miért. Ilyen például a chiss fõadmirális Thrawn esete is.

A vékonydongájú férfi egy repulzoros tolókocsiban lebeg be a terembe, lábait vaskos fekete takaró fedi. Öltözéke egyszerû, mégis ünnepinek mondható, sötétkék posztóból szõtt magasnyakú öltöny, ismeretlen mintákkal ujjain.

A férfi tekintete rideg. Haja rövid, fekete, hátrafésülve hordja. Enyhe mentolos illat lengi körül - leginkább valamiféle jégvilág különös aromáját idézi. Ajkai körüli finom ráncok cinikus kifejezést kölcsönznek arcának.

A tolószék is díszes, karfái sötét fából faragottak, látszik: igazi mestermunka. Bizonyára valami baleset miatt kényszerül tolószékbe, de nemes tartása arról árulkodik: nem érzi magát kényelmetlenül.

Feltehetõen magas rangjára csak az utal, hogy Malavíne közvetlenül a díszpáholy mellett állítja le a szerkezetet, majd fehér, vékony ujjait a karfákra téve türelmesen várja az esküvõ kezdetét. Fekete tekintete idõnként hosszasan pásztázza a vendégsereget.

[Jabba a hutt]

A hutt már éppen újabb vitát akart kezdeményezni, amikor megpillantotta az érkező chuba szállítmányt és úgy döntött, hogy most az a fontosabb. Önkéntelenül is a fajának fenntartott részhez ment, hogy falatozzon. Úgy tűnt lenyugodott. Legalábbis egyelőre...

[Dorja kapitány]

Moff Grigax

A moff továbbra is a tömeget fürkészi, amikor észreveszi a felé közelítõ Shinor ezredest. Elõsször nem ugrik be neki, hogy kicsoda is az illettõ, hiszen a memóriája már nem olyan jó mint néhány évvel(évtizeddel) ezelõtt. Végül azonban mégiscsak ráismer a férfira, hiszen számtalan holohíradásban szerepelt már a Szenátussal kapcsolatban. De a moff természetesen tudott a férfi kevésbé publikus foglalkozásáról is. Fürkészõen végigméri a férfit, majd nem bíbelõdve azzal, hogy lehúzza kezérõl a bõrkesztyût megszorítja Shinor kezét. Lehet, hogy a tiszt ezt udvariatlanságnak fogja fel, de Grigax már hozzászokott ahhoz, hogy a rangja miatt több dolgot engedhet meg magának.
- Üdvözlöm ezredes! - hangja reszelõsen tört elõ, és a kellemetlen hangjához, még egy halvány, de jól láthatóan erõltetett mosolyt is csatolt.
- Késésben vagyunk. Az ember pedig arra számít, hogy legalább egy moff esküvõjén minden rendbe megy. - mondja a vén moff mint egy bevezetésnek.
- De meséljen nekem ezredes. Mi újság a Szenátus tájékán? - kérdezi miközben kutatóan fürkészi a férfit.

[Shilva Shinor]

Shinor minden diplomáciai kedvességét bevetve néz az öreg Moff szemébe, hisz tervei vannak még vele, méghozzá nem is akármilyenek… majd válaszol.

- A Szenátus csak úgy szárnyal Uram! Mióta Peron megbízott úr vezeti a Birodalomnak egy panasza sem lehet. A Császár elégedett és ez a mi és a Birodalmunk legnagyobb boldogsága…
- De jut is eszembe…Rég nem láttam már a törvényhozás falai közt. Így leköti a hadsereg? Vagy csak nem szereti a képmutató szenátorok fanyar ábrázatát? Ezt megérteném teszem hozzá...

- Oh és még egy szó mielőtt felelne!
Csípi el az utolsó pillanatot…

- Talán igyunk valamit.
Mosolyog az Alelnök…

[Moff Trachta Coy]

moderator07 said:

- Amennyiben az esküvő sikerrel lezajlik előléptetem Coy Moff. Elvégre a szenátus alelnökéről van szó. Ráadásul megérdemli már az előléptetést is-morog Tarkin, aki mintha elfelejtette volna az apróbb nézeteltéréseket.

[/color][/quote]



- Megtisztel a jelenlétével, nem hozok szégyent a Birodalomra - fogadkozik Trachta Tarkinnak, majd távozik a teremből. Pár percen belül kezdődik az esküvő. Útközben értesül "vendége" érkezéséről, akinek nyomban üzenetet is küld, és egyben Wessex moffért is küldet egy embert.

A nászinduló kezdetekor már jó barátjával egyetemben a helyén várja a menyasszony érkezését.

Oscar Malavíne tanácsoshoz az ősi emberi kultúrákat idéző módon egy felszolgáló érkezik, aki tálcán visz egy elegáns papír(!) borítékot, benne az üzenettel, hogy a moff igazán örülne, ha a ceremónia utáni ünnepségen csatlakozna hozzá, mikor személyesen üdvözli a vendégeket.

[Dorja kapitány]

Moff Grigax

A moff halványan elmosolyodik az ezredes szavaira. Ellentétben az elõzõvel ez már õszintének tûnik. Grigax tudja jól, hogy Shinor nagy manipulátor, de nem feszeng õ is elég régóta van már a pályán. Mind katonai, mind politikai értelemben. Elõbb-utóbb majdcsak elõhozakodik az ezredes a szándékával. A moff int az egyik felszolgálónak, majd mikor az odajön leemel egy pezsgõspoharat a tálcájáról.
- Akárhogyis az idõ lassan eljár felettem ezredes. Mostanában már egyre jobban rá kell hagyatkoznom beosztottjai segítségére. - mondja Grigax.
Ez csak részben volt igaz. Hiszen Grigax jó taktikus és stratéga lévén már ifjonti katonatiszt korában is mindig értékelte beosztottjai tanácsait, ötleteit. És az évek során ez sosem változott. Ellenben néhány más birodalmi hadúrral, akik csak a Császár szeszélyeinek köszönhettik magas rangjukat, beosztásukat.
- Nincs ez másként a Szenátusban. Maradéktalanul megbízom Kenail szenátor úrban. Talán ismerheti. - folytatja Grigax, majd belekortyol a pezsgõbe. Szavai megint csak nem fedték az igazságot, dehát nem is szándékozott mindent Shinor orrára kötni. Ahhoz bíznia kellene benne és ahhoz, hogy bízzon benne alaposabban ki kéne ismernie az ezredes szándékait. Tekintete most néhány pillanatra elszakad az ezredesrõl és újra végigpásztázza a tömeget. A non-humánok lassan elfoglalják a nekik kijelölt helyeket.
- A Császár szándékai kifürkészhetetlenek, de ez azért mégiscsak lassan túllép egy bizonyos határt. Na, de hát ha valakinek szabad akkor õ az - morogja a moff, miközben undorodva szemléli a non-humánokat.
- Remélem, hogy a díszvacsorára eltûnnek. Bár ehhez sem fûzök nagy reményeket. - sóhajt fel Grigax.

[Ray Gomez]

A Carrrambaaa! leszállt a Színház melletti hol a többi űrhajó álldogált gazdátlanul. Ray és Ernesto az ablakból nézte a hatalmas épületet és a körülötte gyűlekező kisebb tömeget. Nem volt olyan nagy tömeg, ahova a legtöbb polgár jár ... ide meghívták az embereket, személyesen Palpatine hívta meg a Ray vállalat vezetőit. A különböző népek kezdtek elfogyni és már csak lassan pincérek és testőrök maradtak.
Ray letette a számára nagyon jó benyomást keltő Luxury 3000-t. Bár igaz, hogy használtan vette, de ha majd feltétlenül megkérdezik, hogy melyik az ő hajója biztosan egy hatalmas birodalmi szállítóra fog mutatni... már csak úgy nagyképűségből.

Kiszállnak a hajóból és 3-man elindulnak a hatalmas színházteremben, mely elég nagy, de viszont megfelel egy ilyen fontos házasság megkötéséhez. Ray átkarolja a zeltron hölgyet, majd egymásra mosolyognak és megpróbálják elővenni kevésbé ismert jó modorú oldalukat a Gomez fiúk.
A kapunál egy inas jelenik meg, kinek az a dolga ma, hogy bejelentse az érkezú új vendégeket.
- Jó estét, szabad a nevüket kérem?
- Persze! - Mondja Ray. - Ott található egy Gomez a listán, a R betűnél! - Majd mutat rá a listára.
- Rendben Mr. Gom...
- Khm. Kérem mondjon Don-nak, tudja ez egy gran előnév a Mr. helyett.

Már szinte minden vendég megérkezett de ez cseppet sem zavarta a két grant vagy a zeltron nőt.
~A nagyágyúk mindig későn érkeznek.~ - Gondolta a gran.
Az inas végül bejelentette a vendégeket a nyitott kapuban:
- Don Ray Gomez és Lady Izabel Orion.
Ray és a zeltron nő kézenfogva lépett be az elegáns terembe. Érdekesen meglepte őket, hogy nem csak ők az egyedüli non-humánok. Huttok akadtak szép számmal ... tehát fellelhetőleg nem lesz semmi féle Faji Törvényekről szó.
- Don Ernesto Gomez. - Jelentette be az inas Ray bátyját és ő is bebaktatott a kapun. //Az ő beleegyezésével írányitottam NJK-ként.//
De úgy tűnik, még is van egy kis csalafintaság az egészben... a non-humánokat kezdik a jobb oldalra inteni a pincérek, de ez cseppet sem zavarja Rayt, akár úgy is felfoghatja, hogy elkülönül az emberi söpredéktől ... ám ezeket a szavakat sosem mondhatja ki...

Izabel még most is úgy ragyogott, mint pár órával ezelőtt. Talán ez a bál végre jó benyomást kelthet a nőre magáról és sikerül megkötniük az esetleges üzletet. Ray kezdte megkedvelni a nőt, felemelt két különleges koktélt és megkínálta nőt. Sok közös témájuk akadt és egy jó, barátságos kép kezdett kialakulni az agyában a zeltronokról. A 'Gomez' társaság kicsit jobbrább sétált, majd Ray pásztázni kezdte az ismerős és az ismeretlen arcokat, kiket szintén a Császár hívott meg az estre.

[Denn Wessex Nagymoff]

-Nem igazán Jerjerrod...-Mondta homlokát ráncolva Wessex.-Én is csodálkoztam,de minden bizonnyal okkal vannak meghívva.-a kormányzó egy pillantás erejéig ránézett márkás karórájára,majd tekintetét visszaemelte beszélgetőpartnerei felé.-Elnézésüket szeretném kérni,de akadt egy kis dolgom.-Azzal intett hű embereinek,kik szó nélkül követték őt.

Alig tehettek meg vagy 20 lépést,de már ezzel is sikerült bőven Jerjerrodék hallótávolságán kívül esniük.Túl nagy volt a hangzavar,ráadásul túl sok ember állt a 2 kis csoport között.Wessex miután megbizonyosodott erről,előhúzott egy kis méretű adattáblát,és átnyújtotta Dick őrnagynak.

-Teljes diszkréciót várok el önöktől...Ne okozzanak csalódást.-Fűzte az adattáblához hidegen.Dick az adattábla elolvasása után átnyújtotta egy másik tisztnek.

-Parancsa szerint fogunk eljárni.-Motyogta halkan az őrnagy.Wessex vetett tisztjeire még egy utolsó pillantást,majd átvágva egy kis csoport tracspartizó politikus között,visszatért Moff barátai közé.

-Wessex moff?

Denn Wessexet úgy néz ki,megint elszólítja a kötelessége.Tán,ha fél perce tért vissza beszélgetőpartnerei közé? Minden esetre ha muszáj...

-Igen?
-Trachta Coy moff haladéktalanul várja önt uram.

Wessex biccentett a küldött felé,és miután visszafordult,ismételt elnézést kért a Moffoktól.
-Elnézésüket kérem,de megint csak el kell hagynom e nemes társaságot!Ha a ceremónia végéig nem találkoznánk,jó szórakozást!

Wessex mindezek után sarkon fordult,és a küldött vezetésével elindult Coy moff felé.

-Üdvözöllek barátom!-Köszöntötte Wessex régi jó barátját.

[Panaka Nagymoff]

Jelen pillanatban megannyi Lambda-sikló szelte át a Byss egét, köztük a Naboo delegációjáé is. Több tucat főnemes érkezett a parányi bolygóról Moff Panaka vezetésével, hogy jelen lehessenek a szertartáson, melyről a pillanatokban mondhatni a galaxis egésze beszélt. A légkörben rengeteg jármű száguldott, célja felé, az ég, leginkább egy nabooi hangyabolyhoz volt hasonlatos. Látszólag nyüzsgő és rendezetlen volt, ám valójában a légi irányítás nagyon szervezett volt, úgy tűnik a kirendelt katonák a kezükben tartották a dolgokat.

Naboo kormányzója siklója panoráma ablakából nézte az egyre közeledő tájat. A távolban mintha egy TIE vadászt pillantott volna meg, távol a civil légi folyósóktól. A sötét bőrű moff arcán egy mosoly mállott szét. ~ Helyes nagyon helyes... Ahogy látom Trachta barátom a kezében tartja a dolgokat, noha a látszat nem éppen ezt mutatja... ~ gondolta magában a nabooi. Ugyan nem gyűlölte úgy a non-humánokat mint sok társa mégiscsak tartott egy merénylettől egy ilyen eseményen. Tisztában volt vele, hogy mennyi neves személyiség fog megjelenni a szertartáson, és tudta, hogy bizonyos lázadó elemek számára mennyi haszonnal járna végezni a résztvevőkkel. Miközben a kockázat elemzésen töprengett az űrsikló időközben megkezdte a lándolást. Panaka még pár percig várt az ablak előtt, hogy rendezhesse sorait a nabooi delegáció majd vett egy mély lélegzetet és elindult a rámpa felé.

Határozottan mégis méltóságteljesen lépkedett le a napfényben fényesen csillogó rámpán. Két oldalán feszes vigyázzban álló nemesek sorakoztak fel. ~ Ezek a fennhéjázó majmok éppolyan haszontalanok mint a rohamosztagosok, csak a ruhájuk csicsássabb... ~ jegyezte meg magában gúnyosan a veterán katona.
- Mellorn úr, azt javaslom siessünk mert nem szeretnék feliratkozni a későn érkezettek listájára. - vetette oda a kormányzó ridegen a nemesek vezetőjének. ~ Pláne, hogy én vagyok az egyik tanú. ~ tette még hozzá gondolatban majd belépett a Trónvárosi Főszínház bejáratán.

Körültekintve a Moff több ismerős arcot is látott, de leginkább a nagy számban jelenlévő huttok keltették fel a figyelmét. Ugyan a befolyásos humánok nem voltak fizikailag elszigetelve a gazdag huttoktól, Panaka mégis látta a két népes "párt" között húzódó határvonalat. Ezt főképp az emberek undora és gyűlölete táplálta, míg a huttok részéről az a hit, hogy ők felsőbbrendűek minden más fajnál a galaxisban. Panaka és díszkísérete még haladt pár métert előre az emberek áradatában, de kénytelenek voltak belátni, hogy ebben a tömegben nem fognak túl messzire jutni.
- Azt javaslom mindenki menjen a maga útján, úgy vélem önnek is van megbeszélnivalója valamelyik jelenlévővel. - a nabooi a "van" szót egy kissé megnyomta ezzel jelezve, hogy nem tűr ellenvetést. Mellorn erre fontoskodva helyeselni kezdett majd szétoszlatta a kíséretet, miután ezzel megvolt maga is elindult valamerre. Mindössze néhány nemese maradt Panaka közvetlen közelében. Az egyikük egy kicsit közelebb lépett a kormányzóhoz majd kérdően rátekintett. Panaka szó nélkül bólintott mire a nemes valamit társai fülébe súgott majd kis csoportjuk lassan "feldarabolódva" elindult a tömegben.

Mikor egyedül maradt maga is egy-egy ismerős arc után kezdett kutatni a tömegben, mely azonban nem volt túl könnyű, tekintve, hogy több százan is lehettek a színház előcsarnokában.

[Jasen Raven]

A fiatal politikussal szemben álló érfi, már épp kezdett volna bezélni, amikor Jasen "szót kért".

- Elnézést uraim most magukra hagyom önöket, fontos dolgom akadt, emellett a ceremónia is perceken belül kezdõdik. Uraim, további szép estét...

Mondta Jasen kicsit sietve, majd keresett egy másik nyugisabb hlyet, és várta az esküvõ kezdetét. A tömeg minden eddiginél nagyobb méreteket öltött idõközben. Most már tényleg minden csak percek kérdése...

[Bail Prestor Organa]

"Ami elromolhat, el is romlik " - jeligével indul az utazás, amikor a többszörös biztonsági óvintézkedések ellenére megtörténik a lehetetlen: a hiperhajtómû meghibásodás miatt meg kell szakítani az utazást. Bár a hibát viszonylag gyorsan kijavítják a késés így is tetemes. Épp csak odaérnek....ha egyáltalán.

Az eskülvõ kezdetétõl már alig egy óra van hátra amikor - hála a kivételesen jól mûködõ birodalmi bürokráciának - belépnek a bolygó légterébe, és landolnak a számukra kijelölt helyen. Organa szenátort és feleségét, valamint két testõrüket alderaani felségjelû sikló viszi a jeles esemény színhelyére.

Belépésüket némi meglepetés fogadja, a szenátort régen nem lehetett látni társasági eseményen, feleségét pedidg még régebben: lányuk születése óta jóformán soha. A komolyabb feltûnést mégis elkerülik: a társaság már az asztalaik felé áramlik, megszólal a Nászinduló.

Organa éles tekintettel néz körül a helyiségben. Az építészeti megoldások is lenyûgözõek, de õt most más érdekli: a társaság összetétele sokkal érdekesebb. Ilyen sokrétû vendégsereget régen nem látott birodalmi eseményen.

Gyors pillantással felméri a díszegyenruhás moffok és katonák csapatát, amint egymással beszélgetve keresik helyeiket. Jelen van a Szenátus nagy része, gyors biccentéssel üdvözli mindazokat, akik elkapják a tekintetét. Komolyabb üdvözlésre már nincs lehetõség, a ceremónia szemmel láthatóan hamarosan megkezdõdik. Itt van a pénzügyi elit nagy része is, valószínûleg jó néhány üzlet köttetik meg mielõtt véget érne a mulatság. És a legmeglepõbb a nonhumánok nagy száma. Organa nem is emlékszik rá, mikor látott utoljára ennyi nem-embert hivatalos rendezvényen.

Hatalmas termetû huttokat kísérnek a terem egyik oldalába, néhányan ezt szemmel láthatóan igen zokon veszik.

Lám, a szegregáció azért mûködik - gondolja a szenátor kaján mosollyal - meghívták õket, de egy asztalhoz azért nem ülnek velük.
- Ez megalázóbb, mint a meghívás elmaradása. Ez utóbbit már megszokhatták. - súgja oda feleségének. Az asszony bólint, majd a mellé lépõ lakáj felé fordítja figyelmét

- Asszonyom, szenátor úr, kérem foglalják el helyeiket. A ceremónia hamarosan megkezdõdik - mondja a fiatal férfi, közben átnyújtja az este programját, és egyben utat mutat az ülésrendnek megfelelõ hely felé.

[Shilva Shinor]

Shinor örömmel fogadja az öreg Moff minden szavát, nagy tisztelettel és „áhítattal” hallgatja minden pillanatban. Az ezredes általában egyenes ember és nem szokott egy információért kétszer sorban állni ezért örül Grigax őszinteségének. Tervei jó úton haladnak és úgy tűnik, hogy megértő fülekre is talál majd ha felvázolja. A kölcsönös hasznot kedvelt mindig a legjobban, nem a másikba való belerúgás, hanem a partneri előrejutás híve volt ha pályáik nem keresztezték egymást. De ebben az esetben valóban nem is keresztezték, hanem támogatták…

- Kenail szenátor!
Mosolyog Shinor
- Hogyne ismerném. Együtt dolgozunk a Közbeszerzési Bizottságba. Meg kell hagyni jó szakember…
Füllentett az ezredes…

- De ami a valódi kérdést illeti… hát az igen kellemetlen, hogy Coy Moff aki jó barátom ilyen lépésre szánta el magát és meghívta a galaxis söpredékét… Nem tudom mi sarkalta erre, de nem jól tette… Legalábbis a gyomrom felfordul tőlük. Remélem önnek lesz igaza és a díszvacsorán már nem lesznek itt.

Shinor sóhajtott egyet majd a fejében kezdtek összeállni a valódi gondolatok és annak előzményeiként egy felvezető beszélgetésbe kezdett.

- És, hogy mennek a dolgok az Onderonon? Milyen arrafelé az élet? Hallom a kereskedelem nem valami fényes évet zárt…

Pontosan tudta milyen évet zárt az Onderon és azt is, hogy a Szenátuson keresztül még jobbat is tudna, de a beszélgetést mégis fel kellett valahogy építeni…