Hatalmi játék

[Zelk Usra]

-Hát én csak egy mezei fejvadász vagyok viszont sokat tapasztaltam.Harcoltam a Lázadók oldalán,sajnos pár nappal az Endor elött egy csatában megsebesültem,és kimaradtam belõle.-Mondta majd hozzá tette-Engem az "adrenalin" hozott ide tudod nagyon kevés mostanában a "munka" olyan kis hírnevû fejvadásznak mint nekem.-mondat válasz képpenremélte a sikló hamarosan megérkezik.

[Orm'an Yos]

TC-14

Az elhúzó siklónak még int egyet a robot, mielõtt két ottmaradt társa felé fordul és derékból forogva kicsit téblábol és úgy általában próbál nem láb alatt lenni. A páncélos alak sugárvetõs szerelgetése gondos felhasználó benyomását kelti, úgy tûnik érti a dolgát és végre valaki, aki nem csak a ravaszt ismeri a fegyverén, hanem az alkatrészekkel is foglalkozik. Kis méla merengésébõl végül a rõzsaszín bõrû szószátyár lény zökkenti ki a képtelen kérdéssel, hogy õ, mint protokoll droid, mit keres itt. Ráadásul valami álcát emleget. Most vagy csak teljesen figyelemhiányos, mivel éppen az elõbb fejtette ki TC-14 a twi'leknek, hogy õ mit is csinálna a feladat során. Vagy pedig egy kezdõ beszivárgó ügynök és ezért kérdez össze-vissza értelmetlen dolgokat. Mindkét esetben használhatatlan és csak hátráltatja a küldetést. A gondolatmenet pedig egyszerû következtetésben végzõdik: az elsõ adandó alkalommal eliminálni kell! ... Természetesen ebbõl kifelé semmi sem érzékelhetõ, a droid az eddigi lassúságával kezd bele a válaszába és kezeivel továbbra is sokat "gesztikulál", ami nikább valamiféle egyensúlyozó billegésnek tûnhet.

- Uram, kérem engedje meg, hogy beépített memóriatáramból idézzem saját magam válaszul a kérdésére:

Ezzel egy gyors gondolati paranccsal visszakeresi memóriájából a pontos szöveget és kissé még fémesebb, színtelenebb hangonelõadja ugyan azt, amit alig pár perce elmondott. Ez még a régi énjének valami maradványa, hogy az új képességei dacára is megmaradt a "szakmai büszkesége" protokoll dorid voltára.

"- Uram, több mint hatmillió közlési formában vagyok perfekt és ismerem a Galaxis összes életformájának társadalmi berendezkedését. Azt hiszem segítségükre lehetek a kommunikációs és egyéb feladatok ellátása során, illetve a lehetséges merénylõk profiljának..."

Itt kis hatásszünet után visszatér a mostani beszélgetéshez.

-Sajnos nem tudtam befejezni, mert ekkor érkezett meg Mithras Úr és került elõ a fegyver, így jobbnak láttam nem akadályozni az urakat a társalgásban. A merénylõk profiljának elkészítésében és elemzésében tudok segítségükre lenni még, azt hiszem. ... Remélem nem sértem meg Önöket és a többi tisztelt úriembert, de valószínû, hogy engem azért küldtek, hogy legyen lehetõség a békés megoldásokra is. Önök, sajnálatos módon, mindannyian csak a fegyverek nyelvén értenek fajtól és kortól függetlenül.

Kicsit ismét kivár, hogy vajon magára vette-e valamelyikük az elõbbi szavakat, majd egy "sértett diplomata büszkeségével" engedélyez magának egy kis visszavágást is.

- Esetleg Ön másképp látja Zelk Úr?

[01 - A Keselyű]

Ounian városa

Egy lambda osztályú komp szállt alá az égből és a bányászváros egyik platformja felé vette az irányt, ahol már várták a hajó érkezését. A jármű minden gond nélkül landolt a számára kijelölt helyen. Rámpája egy halk szisszenés kíséretében lecsukódott. Vagy egy tucatnyi szedett vedett férfi és nő sétált le lassan a gépről, akik a Galaxis gyakorlatilag mindenféle faját képviselték. Mind zsoldosok vagy fejvadászok voltak. Közöttük voltak a Pestis csapat tagjai is. Őket is a Birodalom bérelte fel. Feladatuk egy puccs végrehajtása volt. Ennél többet legalább is nem árultak el nekik. A dokkban még jó pár érdekes figura lábatlankodott. Valószínűleg eligazításra várhattak. A Pestisek csendben beálltak a többi zsoldos közé és várták, hogyan fognak alakulni a dolgok.

[Zelk Usra]

-Nekem megfelel!-mondja majd leül és ermerül a gondolataiban.Azután áll csak majd fel miután megérkezik a sikló.Ezután a többieket figyelte.

[Beskar'ad Ordo]

Egy újabb váratlan csapattárs felbukkanása és némi vita után a zsoldosok egyik fele elindul. Ordo, fegyverét lába közé támasztva csendben, fél füllel hallgatja a twi'lek rögtönzött idegenvezetését, majd elsőként kászálódott ki az utastérből, hogy ágyúja ne akadályozza ebben a többieket.
- Heten vagyunk, négy kártyára. Számomra teljesen logikusnak tűnik, hogy Orn megtartsa a sajátját, így nekünk többieknek párosával kell járnunk. Ez persze más szempontokból is előny. - magyarázta a tőle megszokotthoz képest bő lére eresztve. Út közben megengedhette magának, hogy csöndben maradjon, de most, mikor az akció már hivatalosan is elkezdődött, nem. Neki volt messze a legtöbb harctéri tapasztalata, így ha bármi ötlete volt, jobbnak érezte megosztani társaival. - Én vállalom a zeltront. Vagy túl amatőr ahhoz, hogy spicli legyen, vagy a legjobb színész, akit valaha láttam. Szóval rajta tartom az antennámat. - e szavak kíséretében megkocogtatta a sisak jobb oldalára szerelt rövid antennát, mely számos más előnye mellett háromszázhatvan fokos látószöget biztosított neki a megfelelő funkciók alkalmazásával.

[Rendon Star]

Maxnek nincs sok mondani valója, hiszen úgysem sok mindenre kell válaszolnia, mert Carmack megteszi helyette.Ő csupán ül és vár, közben persze figyel, hátha megszólítja valaki.De nem így történt, így miután fél órát nagyjából csendben töltött és megérkeztek, igen érdekes információt kapnak.Csak négy kártya van...erre Ordo egyből előáll az ötlettel.
-Felőlem rendben van...hogyha úgy adódik akkor lődd le...inkább ő, mint az egész csapat... - bár sisakja miatt nem látszik, de mosolyog egy kicsit.Végülis érződik a mondatán, hogy ő, bármilyen gyanús mozdulat után úgy lelőné Piroskát, mint egy kutyát és aztán nem zavartatná magát.
-Tank...akkor mi használjuk együtt a harmadik kártyát? - és akkor már el is lennének osztva a két fős csapatok, és ezzel nem is lenne több gond.Miután ezt megbeszélték, Max is elmegy egy szobába és leteszi csomagjait, és vissza is megy a többiekhez, ám előbb a konyhában összedob valami magas koffein tartalmú italt tölt egy bögrébe és leül az asztalhoz.
-Arra vagyok igazán kíváncsi, hogy vajon lesz-e gondunk a bérgyilkosok elkapásával...

Max az asztalnál, a bérgyilkosokról elmélkedve XD

[Vasius Khan]

- Jó meglátás és köszönjük - utalt arra, hogy a mandalóriai majd figyel Piroskára. - Ha bárkinek bármikor javaslata van nyugodtan ossza meg. Ezt vagy együtt csináljuk vagy sehogy!

Carmack megtanulta a kiképzések és bevetések garmadája alatt, hogy ha az ember csapatban dolgozik, akkor vagy kihúzza magát teljesen és egyedül tevékenykedik, vagy összehozza a csapatot, különben el fog bukni. Remélte, hogy mire végeznek az akcióval, összekovácsolódott kis csapat lesz ez, még ha nem is ugyanannyian maradnak, mint ahányan elkezdték.

- Persze - felelte Max javaslatára, hogy alkossanak egy csoportot.

Tisztára mint Corellián az általános iskolában: "leszel a párom?"; amikor kettesével kellett vonulni valahova.

[Aymar Sin Cimessa]

Bő háromnegyed órával a távozása után érkezett meg Aymar ismét a zsoldosok dokkjához. Kipattant a siklóból, majd gyors léptekkel be is baktatott. - A sikló odakint vár Uraim, kérem szálljanak be. Egy perc és már itt sem vagyunk.

Tempóján nem lassított, elhaladt a csapat többi tagja mellett és felsietett a Lambda kompra. Bő egy percet töltött fent, aztán már sietett is tova, a siklóhoz.

Megvárta még mindenki beszáll a járműbe, aztán gázt adott. A távolodó siklóból még látni lehetett ahogy a dokkból a komp felszáll.

----

Nem szerette ismételni magát, de most muszáj volt. - Megkérnék mindenkit arra, hogy az akció ideje alatt fokozottan ügyeljen ennek a siklónak az épségére. Nem szeretném, ha valami baj esne.

A robot, Zelk és Mithras is ugyanazokat az épületeket tekinthették meg a twi'lek rögtönzött idegenvezetése alatt, mint az elöző trió, de Aymar kínosan ügyelt arra, hogy egy teljesen más útvonalon, másfajta sorrendben. Így kicsit hosszabb is lett az út, de 40 perc alatt a villához értek.

Aymar kikászálódott a siklóból, megvárta még mindenki más is így tesz, aztán gondosan lezárta a járművet. A bejárati ajtóhoz lépett és a kódkártyája segítségével beengedte utasait. - Üdvözlök mindenkit az új otthonában. Szerencsére szoba van így is elég, de ez nem egy háborús bunker. Itt vékonyak a falak és sehol nincs páncél. Ezt senki ne felejtse.

Mivel azonnal megérezte a friss kávé illatát, ezért az előszobával egybenyitott konyhába lépked és tölt magának egy csészével a már kihűlt koffeines folyadékból. Gyorsan megmelegíti, aztán a konyhaasztalhoz sétál és leül az egyik székre. Pár másodpercre lehunyja a szemét, a taktikai értekezlet levezénylése nem az ő feladata.

[Zelk Usra]

Zelk miután felszált a siklóra. lehetõ legtávolabb helyre ült a többiektól a felszerelés közötti ülõhelyre.Zelk alaposan megnézte a környéket útközben.Miután megérkezett se szó se beszéd megkereste a szobákat.Észre vette hogy három kétágyas szoba van. :-/Kiválasztott eggyet,és lerakta az ágyára a két pisztolyát ebbõl,és még abból hogy az utolsó szoba a folyosón jegyzi meg hogy hol van a szoba amit kiválasztott.Aztán lemegy hogy megreggelizen.

[Mithras Beviin]

Mikor a Twi'lek visszaérkezik Mithras felkapja a táskáját és az oldalára kanyarítja karabélyát. Gyors léptekkel közelíti meg a siklót s elsőként teszi be a felszerelését. Bár senki sem kérdezi, nem titkolt célja, hogy elfoglalhassa azt a helyet, ahonnan a legjobb lehet a kilátás. Szerencséje van, mert a Zeltros inkább elbújik hátra, a droidok meg amúgy sem szoktak nézelődni. Vagy mégis?

Megpróbálja memorizálni az úton látott épületeket. Mivel elsősorban erre koncentrál, az út végeztével csak sejti, hogy van egy rövidebb út is. Átkozza is magát a figyelmetlenségért, hiszen ez csak sejtés, mivel nem figyelt eléggé az irányváltoztatásokra. Még mindig sokat kell tanulnia. Csak nehogy egyszer a rossz megosztott figyelme legyen a veszte.

A főhadiszállásra érkezve, a siklóból kiszállva, meglepődik. Ez a hirtelen érzelem meg is látszik egy pillanatra az ábrázatára, de hamar rendezi arcizmait és felveszi hetyke mosolyát. Mivel a késésről ő is tehet, utastársaihoz hasonlóan nem szól semmit kipakolás közben. Inkább gyors léptekkel halad az épület felé. Odabent gyorsan felméri a terepet, majd a körletek vélt irányába folytatja útját. Végül, az első üres ágyra dobja táskáját. Majd fegyverével az oldalán lesiet a közösségi helységek közül is a konyhába, ahol ha még talál üres széket, leül rá. A széknek támasztja karabélyát, majd végigfuttatja tekintetét a már ott ülő kis társaságon. ~ Tudom, hogy elvileg mindenkit a köztársaságiak küldtek, de nem szabad elfeledkeznem arról. Bárki lehet ellenség. ~

[Orm'an Yos]

TC-14

Úgy látszik ennyi kommunikáció túlterhelte az organikus lények kapacitásait, így a várakozás további percei csendben telnek. Csak idõnként zümmögnek fel TC-14 mechanikus alkatrészei, ahogy körbenéz két társán. Végül megérkezik a sikló és a twi'lek gyorsan invitálja õket, hogy szálljanak be és máris indulás. A két fegyveres hamar eleget is tesz a parancsnak, de a robot lassabban tud csak totyogni utánuk, így hangot ad aggályainak.

-Jajj, kérem várjanak meg, ne hagyjanak itt.

Az elhelyezkedéssel nincsennek fenntartásai, neki teljesen mindegy hova ül, így mire odaér már a többiek elfoglalkták a kiszemelt helyeket. A városnézés során figyeli az elsuhanó épületeket és a vezetõjük hozzáfûzött szavait is. Közben ámlékodva méltatja a helyi érdekes építészeti és kultúrális jegyeket, mintegy kiegészítve az elhangzó adatokat. Ez talán kicsit okoskodásnak tûnhet, de ez is csak a protokoll robot szakmai büszkesége. Persze ez csak a felszín és mint Mithras is, TC-14 is az utat és tájékozódási pontokat méri fel. MEgérkezve a villához nehézkesen kikászálódik, majd az energikusan befelé igyekvõk után csoszog. Bár jópár méter lemaradással ér a házba, de így is "megelõzi" a rózsaszín bõrû és a piros páncélos alakokat a konyhába éréssel, mivel neki nincs csomagja és a szobai elhelyezés sem tölt be semmilyen jelentõsséget létezésében. Egyik nagy elõnye a droidoknak az organikus életformákkal szemben, hogy nem kell pihenõidõ, nem alszanak és nincs személyi poggyászuk. Egyszerûen csak megáll majd valamelyik sarokban és esetleg rákapcsolja magát a hálózati energiaellátásra pár naponta, hogy fel legyenek töltõdve a cellái. A konyhában láthatólag mindenki koffein bevitelre szorul a további használhatóság érdekében, így addig is megáll a konyhapult mellett és aki a kávét meg meri közelíteni, annak szó nélkül levesz egy csészét vagy bögrét és tölt, majd udvariasan még rákérdez, hogy milyen hozzávalókkal és milyen melegen kéri. Tehát kiszolgáló droid híján addig is hasznossá próbálja magát tenni, amíg a "harcosok" megvitatják a haditervüket.

[Vasius Khan]

Miután megérkezett mindenki és ki-ki elfoglalta a maga szobáját, a társaság az ebédlőben gyűlt össze. Carmack nem volt éhes, inni pedig nem szokott bevetés közben (alkoholt végképp nem, kommandósként pedig hozzászokott a koffeintől mentes éber állapot eléréséhez), ezért az ajtófélfának támaszkodva, összefont karokkal figyelte a többieket. Sisakját nem vette le, sosem lehetett tudni, hogy mikor támad a Birodalom. Amíg szerveződtek, addig különösen sérülékenyek voltak. A beállt csendet, végül megtörte az exkommandós:

- Mindenképpen fontosnak tartom, hogy legalább két fő mindig legyen itt, hogy ellenőrzés alatt tartsa ezt a házat. A függönyöket állandóan behúzva kell tartani és nincsen semmiféle csomagszállítás ide. Bármi ami érkezik azonnal el kell távolítani a közelből. Szeretnék kérni információt a szomszédokról - fordult a twi'lek felé, majd ismét a többiekre tekintett. - Ide vonulhatunk vissza, ha Avord úr házát támadás alá vennék, vagy olyan helyen törnének az életére ami közelebb van ehhez mint a saját lakásához. Ha már témánál vagyunk, oda mikor megy? Mielőbb biztosítani kell az ő házát is és legalább ketten állandóan mellette kell, hogy legyünk. Bármilyen kérdés, meglátás?

Még nem futott át minden lehetséges helyzetet, így könnyen lehetett, hogy valamit kifelejtett. Ezért szeretett jó csapattal dolgozni, a pillanatnyi kihagyást könnyedén korrigálni lehetett. Ez persze nem jelentette azt, hogy előnyös dolog volt hibázni, de több esély volt a sikerre egyesített erővel. Több szem többet lát ugyebár.

[Mithras Beviin]

~ Végre kezdődik az érdemi munka... ~ fut át az agyán, mikor Tank elkezdi az eligazítást. Ha nem egy otthonos környezetben lennének, akkor sem lenne másképp a szituáció. A csapat nagy része ül, a beszélő áll. Legalábbis így emlékezett Mithras a katonás rendre.
Miután végighallgatta az osztagparancsnokot, elgondolkodott. Gyorsan újra összegezte magában a felszerelését. Aztán behunyta néhány másodpercre a szemeit. Megpróbált visszaemlékezni, hogy eddig milyen háztartási vegyi anyagokat látott. Miután minden fontos információt előhúzott és egy aktívabb memória fiókba rendezett az agyában, körbetekint, mintha társait vizslatná. Nem így van. Csak ellenőrzi, hogy jól emlékezett e a konyhára. Aztán felölti félmosolyát.

~ Pszichológia. Minden társaságban vannak csendesek és hangosak. Vannak akik nem bírják egyszerűen a csendet. Ha már körbenéztem, bevállalom, hogy szeretek beszélni. ~ A gondolat menet után, lassú de határozott mozdulatokkal felemelkedik a székéből. Nagyon vigyáz arra, hogy ne mozdítson túl nagyot az ülőalkalmatosságon, mert akkor a fegyvere eldőlhet. Ezt pedig nem szeretné.
- Uram. Több kérdésem is lenne - szólal meg. - Szándékunkban áll, védelmi célzattal aknásítani? Szükségünk van nagyobb mennyiségű, egyedi füst, fény vagy gyújtó gránátokra? Amennyiben valamelyik válasz igen, kaphatok pénzt a szükséges összetevők, eszközök beszerzésére vagy csak hozott anyagból dolgozhatunk? Ez utóbbi, legalábbis nálam, ezen a területen eléggé korlátozott, jelenleg.
Mondókája végeztel állva marad a válaszokig. Csak az után ül le, hogy a kérdéseire adott válaszok elhangoztak s ha szükséges, megtárgyalásra kerültek.

[Vasius Khan]

Carmack örült a kérdésnek. Amikor valaki megfogalmazott egy problémát, vagy további információt kért valamiről, az azt jelentette, hogy az illető agytekervényei serényen forogtak és gondolkozott, nem csak ült és hallgatott.

- Az aknákat ebben az urbán és szűk helyekkel teletűzdelt környezetben nem javasolnám. Gránátokra viszont biztosan szükségünk lesz és ha jól tudom megbízóink rendelkezésünkre bocsátottak némi pénzmagot. Jól emlékszem Mr. L-Lef, ugye? - fordult újfent az összekötőhöz

[Mithras Beviin]

- Akkor amennyiben kapok egy pontos listát, hogy körülbelül mire van szükség, abban az esetben felmérem a helyzetet és megsaccolom a plusz szükségeleteket. Köszönöm. - Zárja a monológját, majd leül és megigazítja fegyverét, hogy még véletlenül se döljön el.