Gra'tua tábor

[Tobbi Dala]

A Manda'yaim õsi rengetegének mélyén vertek tábort a magukat Gra'tua csoportnak, azaz a Bosszú Csoportjának nevezett harcosok. Õk azok, akik tettekkel is hajlandóak harcolni a szabadságukért.


//Ideiglenes topik, melyet a játékszituáció kedvéért hoztam létre! Kérek mindenkit, hogy akinek külön nem jelzem, ne írjon ide, különben egybõl törlõm a postját! Köszönöm!//

[Tobbi Dala]

Nomar Aliit

Egy jó fél óra múlva meg is érkezett a szállító. Egy erdõmélyi, kis katonai telepre emlékeztetett az, amit elsõre láttál. Pár katonai sátor a földön, sebtiben összetákolt építmények a fák lombozatán és azok alatt, melyeket függõhidak kötöttek össze.
Amint kiszálltatok a jármûbõl, Lea maga köré invitálta az új, veled együtt négy fõs társaságot, és körbemutatott széles mosollyal az arcán.

-Ez a mi bázisunk! Kérlek, Vode, legyetek kicsit türelemmel, a vezérünk mindjárt fogad titeket. Addig nyugodtan nézetek körül!-avval sarkon fordult, és egy közeli, a többinél kicsit nagyobb sátor felé indult, majd belépett a nyíláson.

[Nomar Aliit]

Miután a kellemetlen beszélgetéssel zárult kis furikázás véget ért, Nomarék megérkeztek a célpontjukhoz. Első ránézésre egy rögtönzött bázis lehetett, ahol nem volt kiépítve az infrastruktúra, egyszerűen csak összeeszkábálták a szükséges dolgokat. A fák jó fedezetet nyújtottak egy földi támadás ellen, noha egy bombázás kifejezetten hátrányosan érintette volna őket.

-Ez a mi bázisunk! Kérlek, Vode, legyetek kicsit türelemmel, a vezérünk mindjárt fogad titeket. Addig nyugodtan nézetek körül! - Nomar biccentett, Lea pedig sarkon fordult és eltűnt az egyik sátor bejáratában.

A szabad felhasználásra felkínálkozott szabadidőd Nomar arra szentelte, hogy végigjárt a terepen -nem túl messzire elkóborolva és felmérte részleteiben, hogy milyen védelemmel rendelkezik az állás, illetve hogy a viszonyok milyenek voltak a közvetlen környezetben. Stratégiai szempontból ezek az információk később akár életmentőnek is bizonyulhatnak.

[Tobbi Dala]

Nomar Aliit

Kihasználva az idõt, sikeresen felmérted a tábor látható védelmét, melyet telepített sugárvetõk és jó pár õrbódészerû alkalmatosság alkotott. Legalább 6 kétfõs járõrt tudtál megszámolni a halk, zajos éjszakában. Aztán mikor ezzel végeztél, láthattad, amint épp nyílik a vezetõi sátor oldala, és Lea lép ki rajta egy egyelõre terepszínû ruhákba öltözött, megtermett, sötét bõrû férfi társaságában. Amaz odalépett hozzátok. Járásán látszott, nem egy csatában volt már, ám mégis, volt valami megmagyarázhatatlan kisugárzása. Nem tudtad eldönteni, csodáljad, vagy szánjad ezt a férfit. Mély, morgó hangja volt, mikor megszólalt.

-Martin Vasii vagyok, a Vasii klánból. Én vezetem ezeket a harcosokat. Örülök, Vode, hogy csatlakoztok szent ügyünkhöz. Kérlek, fáradjatok velem abba a sátorba-itt kezével egy közelebbi sátor felé intett-, ahol le tudjátok tenni a felszereléseiteket, és feltehetitek a kérdéseket, ha vannak.

Mikor beléptetek a sátorba, négy tábori ágy várt titeket, mindegyik mellett egy-egy fém ládával. A belsõ, szórt világítás mellett volt idõtök lepakolni, aztán Martin leült a bent lévõ kis asztal széléra, és kezével intett, ti is tegyetek hasonlóképpen. Majd kérdõen tekintett rátok, és várta, hátha van kérdésetek.

[Nomar Aliit]

Nomar elraktározta memóriájában a tábor stratégiai szempontból fontos pontjait, aztán bámulta az éjszakai eget. Szerencsére nem volt csönd, a környék élővilágának zörejeit tisztán hallotta azt, aki hegyezte rájuk a fülét. A mandalóriai tudta, ebben a percben nem kell támadástól tartania. A szeme sarkából mozgást látott és odapillantott. Lea lépett ki a sátorból egy másik férfi társaságában, akit különös aura lengett körül. Nomar pontosan tudta, hogy mióta veszi észre az ilyet.

-Martin Vasii vagyok, a Vasii klánból. Én vezetem ezeket a harcosokat. Örülök, Vode, hogy csatlakoztok szent ügyünkhöz. Kérlek, fáradjatok velem abba a sátorba ahol le tudjátok tenni a felszereléseiteket, és feltehetitek a kérdéseket, ha vannak.

Nomar szó nélkül lépett be a sátorba, aztán kiválasztotta a legtávolabbi ágyat és lepakolta a felszerelését. Miután végzett, leült az ágyra és várta, hogy az emberek körülötte elcsendesedjenek. Egyetlen kérdése volt:

- Van már valami konkrét terv?

[Tobbi Dala]

Nomar Aliit

Martin rádtekint, majd elmosolyodik, és feléd fordulva magyarázni kezd.

-Vode, igen, vannak konkrét terveink. De egyelõre az egészbe még nem avatnálak be titeket, ez még várasson egy kicsit magára. Elsõ körben, ami fntos cél lehet, azok a Keldabe energiaellátásáért felelõs üzemek megbénításai, megsemmisítései, illetve a katonai utánpótlási vonalak folyamatos zaklatása. Ha esetleg lenne valami hozzáfûznivalód, ner...-itt láthatóan hagy némi kihagyást, utalva, hogy nem tudja még a neved, majd folytatja, de szemében továbbra is kérdõn csillan valami.

-...szívesen meghallgatnám!

[Nomar Aliit]

-Vode, igen, vannak konkrét terveink. De egyelõre az egészbe még nem avatnálak be titeket, ez még várasson egy kicsit magára. Elsõ körben, ami fontos cél lehet, azok a Keldabe energiaellátásáért felelõs üzemek megbénításai, megsemmisítései, illetve a katonai utánpótlási vonalak folyamatos zaklatása. Ha esetleg lenne valami hozzáfûznivalód, ner... - mondta Martin, aztán itt egy kis szünetet tartott.

Nomar kihasználta a rövid kis megállást és bemutatkozott:

- Nomar Aliit - mondta, aztán várta, hogy a másik folytassa.

- ...szívesen meghallgatnám!

- Sokat voltam távol hazámtól, úgyhogy egyelőre nem tudok érdemleges javaslatot tenni. De ha eszembe jut valami, természetesen azonnal közlöm - tette még hozzá, aztán elhallgatott.

Már nagyon várta az első akciót, de az elmúlt hosszú-hosszú évek már megtanították arra, hogy mennyire fontos lehet a türelem. A rókalyukakban eltöltött órák, a fedezéktől fedezékig tartó sprintelések, amely szerencsétlen esetben az életébe kerülhetett volna.

[Tobbi Dala]

Nomar Aliit

Martin mikor bemutatkoztál neki, fejet hajtott feléd, majd miután befejezted, folytatta továbbra is feléd fordulva a beszélgetést!

-Nomar, Vod, minden segítségnek örülünk! A csatlakozásod, -itt a többiek felé is fordulva folytatja - és a tietek is, Vode, sokat jelent számunkra. Láthatjuk, érezhetjük, hogy testvéreinkbõl nem halt ki teljesen a tûz! A tûz, ami igaz mandalori szívekben lobog. Nos, ma este még pihenjetek, holnap délelõtt lesz egy kis eligazítás az oktatói körletben. 10 órára gyertek oda, számotokra is lesz ott valami feladat! Ha bármilyen jellegû kérdésetek még van, most feltehetitek, ha nincs, akkor én elköszönök!-majd vár nagyjából 20 másodpercet, és ha senki sem tesz fel kérdést, elköszön és elmegy, de ha igen, akkor természetesen marad és válaszol.

[Nomar Aliit]

-Nomar, Vod, minden segítségnek örülünk! A csatlakozásod, és a tietek is, - folytatta immáron mindegyik mandalóriai felé nézve - Vode, sokat jelent számunkra. Láthatjuk, érezhetjük, hogy testvéreinkbõl nem halt ki teljesen a tûz! A tûz, ami igaz mandalori szívekben lobog. Nos, ma este még pihenjetek, holnap délelõtt lesz egy kis eligazítás az oktatói körletben. 10 órára gyertek oda, számotokra is lesz ott valami feladat! Ha bármilyen jellegû kérdésetek még van, most feltehetitek, ha nincs, akkor én elköszönök!

A kis kompániára csönd szállt alá, mindegyik a másikat, vagy a közvetlen környezetét bámulta, de úgy tűnt, senkiben sem merültek még fel kérdések. Mikor Martin megbizonyosodott afelől, hogy ez így is van, magára hagyta a többieket.

Mivel még nem volt túlzottan álmos, Nomar egy utolsó esti sétát tett a tábor körül. Viszonylagos csönd volt, a természet éji hangjaiba csak nagyon ritkán vegyültek emberek által keltett hangok. Végül a tábor is elcsendesedett, már csak a járőröző katonák lépteit lehetett hallani, amikor a közelben haladtak el, majd amint távolodtak, úgy tompult el a lábuk keltette nesz. Nomar végül visszatért a sátrába és megágyazott, aztán lefeküdt aludni. Szerencsére hamar elnyomta az álom és még nagyobb mázlija révén nem álmodott semmit.

Másnap reggel, nagyjából reggeli nyolc és kilenc között ébredt fel. Elvégezte a reggeli tisztálkodás unalmas, de szükséges részeit, aztán felmérte a tábort immáron a nappali fényben. Egyes helyekkel kapcsolatban az emberben kialakul, hogy esti vagy nappali fényben szokja-e meg. Nomarnak a tábor a napsugaraival átitatva, valahogy idegennek tűnt. Nem foglalkozott sokat a kérdéssel, hanem elindult az oktatói körlet felé, hiszen komótosan ugyan, de közeledett a tízórás eligazítás.

[Tobbi Dala]

Nomar Aliit

Mikor reggel is körbesétálsz a táborban, megláthatod napfénynél is, mennyire összedobottnak tûnik maga a tábor egész elrendezése. Mintha sietve rendezték volna el a különbözõ raktárakat, sátrakat, és bármikor készen állnának rá, hogy elhagyják a helyet.
Amint belépsz az oktatási célokra kinevezett sátor ponyváját félrehajtva, megláthatod, amint három másik, hozzád hasonlóan friss, bár jóval fiatalabb mandalori már benn várakozik. Van ott némi táplálék, friss, valószínûleg helyben sült helyi péksütemény formájában, és egy fém kancsóban hideg forrásvíz. Ketten már neki is álltak falatozni. Pár perccel késõbb Martin lép be, és egy egyszerû biccentéssel köszönt Titeket. Majd kiteker pár térképszerûséget, és egy holovetítõhöz lépve, a sátor egyik belsõ falára irányítja a kivetítést. Egy gombnyomásra a benti világítás megszûnik, és csupán a holovetítõ halvány szürkés-kékje ad némi világot, miközben a belétáplált információk életre kelnek a sátor oldalán. Elsõ ránézésre egy gyártelep légifelvételét látjátok, amibe színes vonalak vannak belehúzva, illetve koordináta és idõmegjelölések vannak. Martin belekezd:

-Vode, ez Keldabe egyik energiaellátó üzemének légifelvétele. A célunk az lenne, hogy robbantásos szabotázzsal kiiktassuk a B-2-es szektort, ami a Csontváros egyik fõ ellátója. Erõs védelemre gyanakszunk, de mindenképpen szükséges lenne ennek elintézése céljaink eléréséhez. Vállaljátok a feladatot? Úgy gondoltuk, egy kis fõs egység sikeresebb lehet, mint egy nagyobb. Felszerelést és minden mást, amit szeretnétek, mi biztosítunk, már csak a véleményetek, beleegyezésetek kell. Aztán, ha van, a kérdéseitek is jöhetnek.-mikor befejezi, érdeklõdve néz rátok.

[Nomar Aliit]

Nomar éppen időben érkezett. Az eligazítás még nem kezdődött el, azonban némi finom péksütemény és forrásvíz gondoskodott arról, hogy jól induljon a nap. A mandalóriai elvett magának néhányat a sajtos ízesítésű falatok közül, valamint szerzett egy kancsót, amibe töltött inni is magának. Hamar elfogyasztotta ezt az inkább étvágycsinálónak szánt élelmet. Nemsokára ismerős arc lépett be, Martin képében. Nem teketóriázott, azonnal a tárgyra tért:

-Vode, ez Keldabe egyik energiaellátó üzemének légifelvétele. A célunk az lenne, hogy robbantásos szabotázzsal kiiktassuk a B-2-es szektort, ami a Csontváros egyik fõ ellátója. Erõs védelemre gyanakszunk, de mindenképpen szükséges lenne ennek elintézése céljaink eléréséhez. Vállaljátok a feladatot? Úgy gondoltuk, egy kis fõs egység sikeresebb lehet, mint egy nagyobb. Felszerelést és minden mást, amit szeretnétek, mi biztosítunk, már csak a véleményetek, beleegyezésetek kell. Aztán, ha van, a kérdéseitek is jöhetnek

Nomar figyelmesen áttanulmányozta az időközben aktivált holokivetítőt, miközben a férfi a beszélt. Így első ránézésre úgy tűnt neki, hogy jól átgondolt terv és nem volt hozzáfűznivalója. A kicsi létszám arra utalt, hogy valószínűleg az éj leple alatt osonnak be, ártalmatlanítják az őröket és elhelyeznek robbanótölteteket, amikkel egy jó időre borsót törhetnek az ellenség orra alá.

- Én benne vagyok - szólalt fel elsőként az Aliit klán tagja, miközben összefont karokkal állt hátul.

[Tobbi Dala]

Nomar Aliit

Martin feléd fordul, és szélesen mosolygó ábrázattal jegyzi meg:

-Ez az igazi harcosok beszéde, Vod! A mellettünk lévő sátorból kiválaszthatod a felszerelésed, amit vinni szeretnél magaddal erre a küldetésre!-majd visszafordul, és a többieken néz gyorsan végig. Alig pár másodpercre rá az összes jelenlévő "újonc" is csatlakozik az akcióhoz.

Egyszerre mentek át a felszerelésekkel teli sátorba, ahol miközben szemezgettek, Martin Téged nevez ki a négyfős kis egység vezetőjének! Majd ismételten feléd fordulva, de a többiek számára is, mondja:

-Ha készen vagytok, az éj leszálltakor találkozzunk a tábor ÉNY-i oldalánál, 200 standard méterre, bent az erdőben...

//Kérlek, írd le nagyjából, miket viszel magaddal. Úgy válogathatsz, hogy szinte korlátlan az eszközállomány, ami rendelkezésedre áll. Ha valami kérdésed lenne, PM-ben felteheted!//

[Nomar Aliit]

-Ez az igazi harcosok beszéde, Vod! A mellettünk lévő sátorból kiválaszthatod a felszerelésed, amit vinni szeretnél magaddal erre a küldetésre!

Érkezett Martin válasza Nomar felszólalására. Szerencsére hamarosan a többiek is csatlakoztak a feladathoz, összeállt a csapat, amely majd véghez viszi a kijelölt feladatot. Miután ezzel végeztek, a csoport átballagott a szomszédos sátorba, ahol elkezdték összeszedni a szükséges holmikat. Az Aliit klán tagját választotta vezérül Martin, ami a férfi számára rendkívül megtisztelő volt és remélte, hogy nem kell csalódást okoznia. A Vasii klán tagja még elmondta mikor és hol van a találkozási pont:

-Ha készen vagytok, az éj leszálltakor találkozzunk a tábor ÉNY-i oldalánál, 200 standard méterre, bent az erdőben...

Nomar bólintott, aztán hozzálátott összeszedni a legszükségesebbeket. Mivel sugárvetője, kése és pisztolya volt, ezért már csak egy ionvetőt vett magához, ha netalántán droidokkal is farkasszemet kell néznie. Ezen kívül két repeszgránátot és két iongránátot, valamint robbanószert a célpont felrobbantásához. Mikor végzett, gyorsan végigjáratta a tekintetét a többieken, hogy nem felejtett-e ki valamit, ami kulcsfontosságú lehet az akció sikeres végrehajtásához.

[Tobbi Dala]

Nomar Aliit

Láthattad, amint társaid is alaposan szemrevételezve a készletet, észben tartva az akció típusát, semmi feleslegeset nem választottak ki. Egyikük még magához vett némi kötelet is, és pár füstgránátot, és mindegyikük egyéni, szedett-vedett páncéljai mellé rakták a felhalmozott fegyverarzenált. Majd ki-ki a sajátos módján, de összecsomagolta, és egymástól elköszönve, távoztak a sátorból...

Gra'tua tábor, az éj leszálltakor

A megjelölt helyen már vár rátok Martin. Mikor mind odaértek, egyenként köszön el Tőletek, majd külön még odajön hozzád, és egy kis csomagot ad át Neked. Ebben kis személyi kommok vannak, illetve egy részletes holotérkép, plusz két éjjellátó. Majd sarkon fordul, és láthatóan rád bízva a csapat vezetését innentől, elsétál. Mint kinevezett parancsnoka az egységnek, már rajtad áll, innen hogyan és miként folytatjátok küldetéseteket.

[Nomar Aliit]

Nomar örült, hogy végignézte a többieket miket vesznek magukhoz, ugyanis a kötél és a füstgránát teljesen elkerülte a figyelmét, annyira meg voltak pakolva az asztalok a legkülönbözőbb felszerelésekkel. Ez jó érzéssel töltötte el az Aliit klán tagját, hiszen éreztette vele, társai jól fel vannak készülve erre a harcra. Márpedig a férfi győzni akart és bizonyítani. A többi mandalóriainak, és nem utolsósorban magának is. Miután mindent magához vett, összecsomagolt és távozott.

Az éj leszálltakor elsőként érkezett meg a kijelölt helyre és várta a többieket. Mind a három társa annak rendje és módja szerint megérkezett, végül pedig Martin is befutott. Miután a férfi átadott némi felszerelést Nomarnak, az szétosztotta emberei között a kommokat, majd aktiválta a holoképet. Fel akarta mérni, hogy honnan érdemes támadni, illetve hogy hány fős egységekre ossza fel szerény csapatát.