Post by Sziklaszívű Lee Avaris on Nov 26, 2008 9:55:39 GMT 1
A hangzavar a rejtvény elhangzása után érte el a tetőfokot. Moriarty volt az, aki időben észbe kapott, és egy kiáltással csendre intette a zsibongó embereket.
- Elég volt! - az újra beálló csendben az egykori tiszt a félszeműre tekintett, aki elgondolkodva szemlélte a három, külsőre tökéletesen megkülönböztethetetlen űrhajót. Aztán, észrevéve a másik férfi kérdő tekintetét, lassan bólintott, majd embereihez fordult.
- Mindenki kifelé. A műszakiaknak sárga készültség. - a tengerészgyalogosokból csalódott-meglepett sóhaj szakadt fel, de senki nem volt, aki ellenszegült volna a kalózfejedelem parancsának: lassacskán mindenki a legénységi szállásra vezető ajtók felé szállingózott.
- Moriarty, te ne. - szólt Avaris a sarkon forduló rangidős után.
Egy perccel később már csak ketten tartózkodtak a hangárban. Egy ideig némán álltak, a hajókat vizslatva. Végül az alárendelt törte meg a csendet.
- Uram? - a válasz csak egy kérdő pillantás volt az ép, bal szemből. Moriarty folytatta. - Jól érzem, hogy ön belemegy a játékba?
Hümmögés. Avaris láthatóan már most a rejtvényen törte a fejét. Végül szó nélkül sarkon fordult, és faképnél hagyta a gyalogoskatonát. Azonban nem ment messzire csak a legközelebbi kommig.
- Eya'na... gyere le a hangárba! És hozz egy adattáblát.
- Máris Lee.
- Mozogj!
Két perc telt el, mire a Beastmaster lélegzetelállító szépségű elsőtisztje belépett a tágas dokkolócsarnokba. Avaris mostanra visszatért Moriarty mellé, de egy szó sem hangzott el közöttük. A nő kecses léptekkel csatlakozott hozzájuk, és a kalóznznak szegezte a kérdést, fél szemével az ikerhajókat vizslatva.
- Szóval, mi a gond?
Lee felemelte kezét, és Moriarty felé nyújtotta, tenyérrel felfelé. A katona nem értette a mozdulatot, habozott egy pillanatig.
- A sisakot, Moriarty. - magyarázta a félszemű, anélkül, hogy a férfira nézett volna. A másik rájött, mit akarnak tőle, így gyorsan főnöke kezébe nyomta a fejvédőt, aki viszont Eya'na-nak adta tovább. A nő a fejére illesztette azt - elég komikusan nézett ki tisztiruhában, harci sisakkal - és a kamera felvételén keresztül végignézhette, mi történt a hangárban. A sisakot végül vissznyújtotta tulajdonosának.
- Köszönöm, Moriarty. Abból, hogy adattáblát kértél... - ezek a szavak már a Sziklaszívűnek szóltak - ... azt gyanítom, hogy meg akarod fejteni a rejtvényt.
A "kérdezett" csak bólintott, miközben átvette a kis szerkezetet a tisztnőtől, aki viszont ingerült szóáradatba kezdett.
- Ugye tudod, hogy ez felelőtlenség? Lehet, hogy hazudik... vagy lehet a hajón jeladó, és csak időt akar nyerni, hogy a nyomunkra bukkanjanak... a szenzoraink a robbanószert sem mutatták ki, akkor ez is elkerülhette a figyelmünket. Vagy...
- Nem, nem, nem, nem érted, Eya'na. - szkaította félbe Lee, és a nő valami olyan burkolt derűt vélt felfedezni a férfi hangjában (aki nem csak felettese, de kamaszkora óta jóbarátja volt), amit a Hapan Konzorciumból való szökés óta - nyolc, kilenc éve már? - egyszer sem. - Ez az ember szórakoztat engem. A saját hajómon fenyeget meg. Ilyen még sosem történt. Még az a... Badwing... vagy ki a franc, akit néhány hónapja vágtunk ki a zsilipen, is nyüszítő kiskutya lett, mikor lefegyvereztük. Ez itt bátor, ez itt pofátlan... megérdemli a figyelmemet... A többit pedig majd meglátjuk, ha már felnyitottuk a teknőket. Nos...
Maga elé emelte az adattáblát, és az oldaláról leakasztotta a hozzátartozó digitális íróeszközt, majd gyorsan egy táblázatot rajzolt rá, aztán társai orra alá tartotta, hogy szemügyre vehessék.
- Nevezzük tehát a hajókat számokon egytől háromig, az állításokat pedig csoportonként betűjellel, stimmt?
Eya'na és Moriarty bólintottak, majd mikor a kalóz visszatért a feladványhoz, elhűlve összenéztek. Lee közben a digitollal bekarikázott valamit, majd kitörölte, majd szemöldökét ráncolva újrakezdte. Fél perccel később a táblázat néhány kijelöléssel kiegészülve ismét Eya'na elé került ellenőrzésre.
- A feladat úgy hangzott, hogy ha valamelyik hajón csak egy bomba van, akkor nyitható. Ebből az következik, hogy 2-2-1-es, vagy 3-2-0-ás mintázatban helyezkedhetnek el. Nekünk az egy bombásat, vagy az üreset kell megtalálnunk, atól függ melyik van. Az első hajó állításai nagy segítséget jelentenek. Ugye? - a kérdés Eya'nának szólt, aki így akarata ellenére is be lett vonva a veszélyes játékba. Lemondó sóhajjal vetett egy pillantást a képernyőre.
- Ha igaz az, hogy az összes bomba a másik két hajón van, akkor ennek feltétlenül üresnek kell lennie. Tehát mindkét állítás igaz lenne. Ha viszont 1b) hamis, akkor kell rajta bombának lennie, tehát egyik sem igaz.
- Remek, pontosan. - lelkendezett a rejtvénybe egyre jobban belemelegedő Sziklaszívű. - Ha pedig 1b) igaz, akkor 3c)-nek is igaznak kell lennie, hiszen a 0-nál csak több lehet a 2-es hajón.
- Viszont - szólt közbe Moriarty - a 3c) csak ebben az egy esetben lehet igaz, hiszen ha az 1-es hajón két bomba van, és a kettesen is maximum kettő lehet- mivel két állítás van - akkor a kettesen semmilyen más módon nem lehet több bomba az egyesnél. Ez persze azt is jelenti, hogya hármas hajón mindenképp van legalább egy bomba.
- Így van! Namármost, ha 1b) és 3c) igazak, akkor következetesen az őket hazugságnak nevező 3b) és 2c) igaztalanok. Ahogy a 2a és 3a) is mindenképp az. Ez azt jelentené, hogy az 1-es hajón nincs bomba, a kettesen és hármason viszont csak 2-2 kapott volna helyt. Ezt a verziót tehát el is vethetjük.
Lee ismét kezelésbe vette a képernyőt, eltűntette az összes kijelölést, majd újakat rajzolt, máshova.
- Na most, ha 1a) és 1b) hamis állítások... - a kalóz most hagyta a levegőben lógni a mondatot. Eya'na vette át tőle a szót.
- Akkor 3b) igaz. Ez esetben viszont, ahogy Moriarty az előbb mondta, 3c) mindenképp hamis lesz, 2c) pedig igaz. Az első hajón biztos két bomba van. Nincs okunk feltételezni, hogy a 2a) és 3a) igazak lennének, így ez a felállás 2-1-2-n végződik.
Avaris bólintott, és már vázolta is a harmadik lehetőséget.
- Ha viszont 3a) igazságtartalmát feltételezzük, akkor 3b)nek is igaznak kell lennie, hiszen 1b) nem lehet az. A 3c) ebből kifolyólag hazugság, 2c) pedig valós állítás. A bombák elhelyezkedése eszerint 2-0-1, vagy ha 2a) hamis, akkor 2-1-1. Semmiképpen se elég.
- Mindenképp úgy tűnik, a ketteskét kell felnyitni.
- És mi van, ha a 2a) igazságtartalmából indulunk?
- Ha 2a) igaz, akkor 1b)-nak hamisnak kell lennie. Ami magával vonja a 3c) hamisságát és a 2c) valóságát. Innen már ismerjük a sztorit.
- Na ezért szeretek veletek dolgozni. - mondta Avaris, és mielőtt sarkon fordult, még Eya'na kezébe ejtette az adattáblát. Már távolodott, mikor visszaszólt a válla felett. - Moriarty, te koordinálod a műszakiakat. Tíz percen belül teljes leltárt akarok a zsákmányról.
Aztán az ajtó már a helyére is csúzott mögötte. A magukra hagyott Moriarty és Eya'na egy valamit azonban biztosan tudtak: Lee Avaris elégedett volt velük, büszke volt rájuk... átmentek a próbán.
- Elég volt! - az újra beálló csendben az egykori tiszt a félszeműre tekintett, aki elgondolkodva szemlélte a három, külsőre tökéletesen megkülönböztethetetlen űrhajót. Aztán, észrevéve a másik férfi kérdő tekintetét, lassan bólintott, majd embereihez fordult.
- Mindenki kifelé. A műszakiaknak sárga készültség. - a tengerészgyalogosokból csalódott-meglepett sóhaj szakadt fel, de senki nem volt, aki ellenszegült volna a kalózfejedelem parancsának: lassacskán mindenki a legénységi szállásra vezető ajtók felé szállingózott.
- Moriarty, te ne. - szólt Avaris a sarkon forduló rangidős után.
Egy perccel később már csak ketten tartózkodtak a hangárban. Egy ideig némán álltak, a hajókat vizslatva. Végül az alárendelt törte meg a csendet.
- Uram? - a válasz csak egy kérdő pillantás volt az ép, bal szemből. Moriarty folytatta. - Jól érzem, hogy ön belemegy a játékba?
Hümmögés. Avaris láthatóan már most a rejtvényen törte a fejét. Végül szó nélkül sarkon fordult, és faképnél hagyta a gyalogoskatonát. Azonban nem ment messzire csak a legközelebbi kommig.
- Eya'na... gyere le a hangárba! És hozz egy adattáblát.
- Máris Lee.
- Mozogj!
Két perc telt el, mire a Beastmaster lélegzetelállító szépségű elsőtisztje belépett a tágas dokkolócsarnokba. Avaris mostanra visszatért Moriarty mellé, de egy szó sem hangzott el közöttük. A nő kecses léptekkel csatlakozott hozzájuk, és a kalóznznak szegezte a kérdést, fél szemével az ikerhajókat vizslatva.
- Szóval, mi a gond?
Lee felemelte kezét, és Moriarty felé nyújtotta, tenyérrel felfelé. A katona nem értette a mozdulatot, habozott egy pillanatig.
- A sisakot, Moriarty. - magyarázta a félszemű, anélkül, hogy a férfira nézett volna. A másik rájött, mit akarnak tőle, így gyorsan főnöke kezébe nyomta a fejvédőt, aki viszont Eya'na-nak adta tovább. A nő a fejére illesztette azt - elég komikusan nézett ki tisztiruhában, harci sisakkal - és a kamera felvételén keresztül végignézhette, mi történt a hangárban. A sisakot végül vissznyújtotta tulajdonosának.
- Köszönöm, Moriarty. Abból, hogy adattáblát kértél... - ezek a szavak már a Sziklaszívűnek szóltak - ... azt gyanítom, hogy meg akarod fejteni a rejtvényt.
A "kérdezett" csak bólintott, miközben átvette a kis szerkezetet a tisztnőtől, aki viszont ingerült szóáradatba kezdett.
- Ugye tudod, hogy ez felelőtlenség? Lehet, hogy hazudik... vagy lehet a hajón jeladó, és csak időt akar nyerni, hogy a nyomunkra bukkanjanak... a szenzoraink a robbanószert sem mutatták ki, akkor ez is elkerülhette a figyelmünket. Vagy...
- Nem, nem, nem, nem érted, Eya'na. - szkaította félbe Lee, és a nő valami olyan burkolt derűt vélt felfedezni a férfi hangjában (aki nem csak felettese, de kamaszkora óta jóbarátja volt), amit a Hapan Konzorciumból való szökés óta - nyolc, kilenc éve már? - egyszer sem. - Ez az ember szórakoztat engem. A saját hajómon fenyeget meg. Ilyen még sosem történt. Még az a... Badwing... vagy ki a franc, akit néhány hónapja vágtunk ki a zsilipen, is nyüszítő kiskutya lett, mikor lefegyvereztük. Ez itt bátor, ez itt pofátlan... megérdemli a figyelmemet... A többit pedig majd meglátjuk, ha már felnyitottuk a teknőket. Nos...
Maga elé emelte az adattáblát, és az oldaláról leakasztotta a hozzátartozó digitális íróeszközt, majd gyorsan egy táblázatot rajzolt rá, aztán társai orra alá tartotta, hogy szemügyre vehessék.
- Nevezzük tehát a hajókat számokon egytől háromig, az állításokat pedig csoportonként betűjellel, stimmt?
Eya'na és Moriarty bólintottak, majd mikor a kalóz visszatért a feladványhoz, elhűlve összenéztek. Lee közben a digitollal bekarikázott valamit, majd kitörölte, majd szemöldökét ráncolva újrakezdte. Fél perccel később a táblázat néhány kijelöléssel kiegészülve ismét Eya'na elé került ellenőrzésre.
- A feladat úgy hangzott, hogy ha valamelyik hajón csak egy bomba van, akkor nyitható. Ebből az következik, hogy 2-2-1-es, vagy 3-2-0-ás mintázatban helyezkedhetnek el. Nekünk az egy bombásat, vagy az üreset kell megtalálnunk, atól függ melyik van. Az első hajó állításai nagy segítséget jelentenek. Ugye? - a kérdés Eya'nának szólt, aki így akarata ellenére is be lett vonva a veszélyes játékba. Lemondó sóhajjal vetett egy pillantást a képernyőre.
- Ha igaz az, hogy az összes bomba a másik két hajón van, akkor ennek feltétlenül üresnek kell lennie. Tehát mindkét állítás igaz lenne. Ha viszont 1b) hamis, akkor kell rajta bombának lennie, tehát egyik sem igaz.
- Remek, pontosan. - lelkendezett a rejtvénybe egyre jobban belemelegedő Sziklaszívű. - Ha pedig 1b) igaz, akkor 3c)-nek is igaznak kell lennie, hiszen a 0-nál csak több lehet a 2-es hajón.
- Viszont - szólt közbe Moriarty - a 3c) csak ebben az egy esetben lehet igaz, hiszen ha az 1-es hajón két bomba van, és a kettesen is maximum kettő lehet- mivel két állítás van - akkor a kettesen semmilyen más módon nem lehet több bomba az egyesnél. Ez persze azt is jelenti, hogya hármas hajón mindenképp van legalább egy bomba.
- Így van! Namármost, ha 1b) és 3c) igazak, akkor következetesen az őket hazugságnak nevező 3b) és 2c) igaztalanok. Ahogy a 2a és 3a) is mindenképp az. Ez azt jelentené, hogy az 1-es hajón nincs bomba, a kettesen és hármason viszont csak 2-2 kapott volna helyt. Ezt a verziót tehát el is vethetjük.
Lee ismét kezelésbe vette a képernyőt, eltűntette az összes kijelölést, majd újakat rajzolt, máshova.
- Na most, ha 1a) és 1b) hamis állítások... - a kalóz most hagyta a levegőben lógni a mondatot. Eya'na vette át tőle a szót.
- Akkor 3b) igaz. Ez esetben viszont, ahogy Moriarty az előbb mondta, 3c) mindenképp hamis lesz, 2c) pedig igaz. Az első hajón biztos két bomba van. Nincs okunk feltételezni, hogy a 2a) és 3a) igazak lennének, így ez a felállás 2-1-2-n végződik.
Avaris bólintott, és már vázolta is a harmadik lehetőséget.
- Ha viszont 3a) igazságtartalmát feltételezzük, akkor 3b)nek is igaznak kell lennie, hiszen 1b) nem lehet az. A 3c) ebből kifolyólag hazugság, 2c) pedig valós állítás. A bombák elhelyezkedése eszerint 2-0-1, vagy ha 2a) hamis, akkor 2-1-1. Semmiképpen se elég.
- Mindenképp úgy tűnik, a ketteskét kell felnyitni.
- És mi van, ha a 2a) igazságtartalmából indulunk?
- Ha 2a) igaz, akkor 1b)-nak hamisnak kell lennie. Ami magával vonja a 3c) hamisságát és a 2c) valóságát. Innen már ismerjük a sztorit.
- Na ezért szeretek veletek dolgozni. - mondta Avaris, és mielőtt sarkon fordult, még Eya'na kezébe ejtette az adattáblát. Már távolodott, mikor visszaszólt a válla felett. - Moriarty, te koordinálod a műszakiakat. Tíz percen belül teljes leltárt akarok a zsákmányról.
Aztán az ajtó már a helyére is csúzott mögötte. A magukra hagyott Moriarty és Eya'na egy valamit azonban biztosan tudtak: Lee Avaris elégedett volt velük, büszke volt rájuk... átmentek a próbán.
