Akanari //Szeretet mesél//

[szeretet]

Andy

- Mesterlövész... remek... - morfondírozott, majd újra szólt. - Ha tudni akarod, akkor most bevetjük magunkat a mély dzsungelbe. Keresnünk kell valami jeladót, vagy valami bigyuszt... - sóhajtott - anélkül nem jutunk ki semmiképp sem! - fejezi be.

Vess

Nonezt telibe kapta a löketed, s újra mozdulatlan lett. Alkalmad nyílhatott rá; hogy megnézd... vagy... megöld őt.

[Andy One]

Andy átgondolta a helyzetet, és rádöbbent, hogy itt már valóban a túlélésrõl van szó és nem arról, hogy pénz fejében megtalálja Kadét vagy akárkit. Nem is biztos, hogy él még egyáltalán az akit keres. Minél mélyebbre mentek a dzsungel fái közé, annál inkább érezte megát rosszul a helyzettõl. Mindeközben megtartotta fegyelmét és éberségét, nem hagyhatja, hogy itt bármi isvégezzen az életével. Kezét végig pisztolyán tartotta a biztonság kedvéért. Mikor társa kifejtette ötletét néhány pillanatig gondlköznia kellett, hogy mi is érthet bugyuszon.
- Értem mire gondolsz. És tudod is, hogy merre lehetne találni ilyen eszközt?

[Vess Ravell]

Az egyik sugár telibe kapta Nonezt, és õ ismét elájult. Vess felállt és barátja mellé sétált. A biztonság kedvéért még mindig a másik lepire szegezte fegyverét. Hirtelen nem tudta mit csináljon. Könnyû lenne meghúzni ravaszt, de nem most, amikor a csõ másik felén a lepi legjobb barátja fekszik. De ha most nem öli meg barátját, lehet az öli meg õt. Vess végül döntésre jutott. A szívét legyõzte az esze. Fejében elnyomta a régmúlt szép eseményeinek könyörgõ hangjait, és könnyes szemmel elsütötte a fegyvert.

[szeretet]

Andy One

- Nem, nem tudom képzeld. Ha tudnám már nem lennék itt! - mondja elég ideges hangnemben, a lelkileg így is kiélt férfi. A kommandósok élete általában szomorú, egyhangú életüben a borzongás ural hatalmas teret, s beködösíti mindennapjaikat az alvadt vér illata. Mindenhol ott vannak, ahol a fájdalom és a szenvedés.

Egy kis idő múltán, elértek egy barlang szájához. Az sűrű indák befedték már a lombkoronák egészét, s az éden természet rút képeként, kiszáradt moha is festett egy rossz színt, a lágy folyondárok mentén. A barlangot gaz nőtte be már, úgy tűnt senki nem lépett be rajta, már nagyon régen.

Vess

Tetted minősíti szellemed. Megfontolt harcos vagy, az ilyenek maradnak életben. Ám a csúnya látvány ellenére, kérődzésbe kezdesz, ahogy az agyvelő darabok fura illata megcsapja igen éles szaglószervedet. A szétszórt koponya darabok mind-mind a halált jelzik... ám ez nem egyszerű halál. A vérfoltok, ismét sötét kék színekben tetszelegnek a földön, s egyre marják a fű élénk zöld színét.

Eszedbe ötölhet, ez honnan jöhet. Aztán beugrik a harapás... a szörny... és hirtelelen...

- KEZEKET A TARKÓRA! - és érzed, hogy egy nemrégiben használt, még meleg cső szorul a bundádra.

//A kaland I. része nemsokára lezárul, kérek mindenkit alaposan gondolja meg mit tesz, mert attól függhet a továbbiakban eltöltött idő, ezen a szép, általam kreált helyszínen! //

[Andy One]

Valószínûleg az Galaxis tagjainak nagy részét elfogta volna a félelem e hely láttán, de Andy nem rettent meg. Valami azt súgta neki, hogy be kell mennie a balangba, ez lehet menekülésének egyik fordulópontja. A mellette álló társára pillantott.
- Menjünk be a barlangba! Az az érzésem, hogy lehet itt bent valami ami segíthet, vagy kijuttat minket innen.
Nem várt választ, odament a bejárathoz, és elkezdte tépkedni a bozótot, hogy be tudjanak jutni. Mivel kardját kettétörte az egyik vadállat, így kénytelen volt kézzel neki esni a növényzetnek. Látta, hogy a mellette álló katona még nem kezdett neki a munkának.
- Gyere és segíts.

[Vess Ravell]

Ahogy a sugár elérte Nonez koponyáját, hirtelen mindent agy, és koponya darabok borítottak. Vess szívébe szomorúság költözött. Azt hitték Nonezzal, hogy õk fogják újra felépíteni a családot. A családot ami a Birodalomtól nem kapottt mást, csak szenvedést. Nem értette mért van az, hogy a Tatooinon rendet akart tenni a Birodalom, akkor itt mért nem akar. Hol van a béke és a biztonság amit ígének? Itt ezen a rohadt bolygón lehet büntetlenül embereket ölni, erre bezzeg nincs egy rohadt törvény sem? Ehez hasonló gondolatok cikáztak Vess fejében, majd orrát megcsapta a holttestek jellegzetes szaga, amitõl öklengezni kezdett. Elfordult a holttestõl, de akármerre nézett agyvelõ darabkákat látott, amiket kék vér vett körül. Vessnek beugrott, hogy valószínûleg az állat fertõzte meg barátja agyát. Hirtelen valaki hátulról rákiáltott:
- KEZEKET TARKÓRA!!!
Hátán egy fegyver meleg csövének nyomását érezte.
a lepi nem gondolkodott sokat eldobta fegyverét, és engedelmeskedett a felszólításnak.

[Aaron Klingis]

Aaron még nem hallott túl sokat a bolygóról, de őt nem is különösebben ez izgatta, hisz ő a munkáért jött. Hiába volt számára kissé feltűnő a magát Hex-nek hívó férfi, őt csak az érdekelte, hogy a most szerzett pénzt Lyna segítésére tudja fordítani. Nem szólt Aaron túl sokat az úton, hisz különösebben nem érdekelte a "gnóm" // // szavai. Ő inkább csak az elé táruló bolygó gyönyörű zöld felszínén tartotta szemét, mely felszíni csoda az erdők miatt volt. Látta már Kashyyyk-ot és sok más erdős bolygót, de azok nem voltak ehhez foghatók. A gyönyörködést a torz alak rondította meg, aki hamarosan beszélni kezdett:

-Itt vagyunk öcsi. Mindjárt leteszem a gépet, azt mehetünk is. Remélem megérte eljönni, és nem csak átverés volt.

Elmélkedett a férfi, majd ténylegesen letette a gépet. Aaron a friss oxigén hatására hatalmas tehertől szabadult meg. Ezt a férfit eltűrni nem volt kis feladat a harcos számára. De Aaron nem tett ezekre utaló jeleket, csak bizakodni kezdett. Aaron akció közben teljesen megváltozik, mind szellemileg, mind felfogásilag. Ilyenkor csak a cél lebeg a szeme előtt, és szeretné azt megszerezni. De ritkán "vesztette el a fejét" akció közben. Ő inkább a higgadtság híve, nem pedig a rossz gyors munkáé.

//Remélem ennyi elég volt, most pedig show time, remélem jó kaland lesz skacok //

[szeretet]

Andy

- Fogd be a pofád, te zabrak tulok! - förmed rád, az idegességtől vak férfi. Nagyban hátráltathatja a munkátokat, ha a társad nincs tekintettel rád, mint elfogadott, ilyen helyzetben segítségre szorulóra. A helyzet, ezesetben a közös hiba, azaz hogy idejöttetek, és ki kell jutnotok. Ha nincs meg az összhang, veszett fejsze nyele.

Vess

//Bocs, ezt muszály! A döntés előtted volt, te megölted így a te kaland-folyamatod szempontjából, meg kell tennem. Később kiderül miért!//

Ahogy eldobod a fegyvered, érzed hogy jobb oldali feltett kezedbe fúródik valami, válltájékon. Igen éles fájdalom hatol át az érzőidegek kiváltotta görcs hatására, amit az izomba kerülő, a fecskendőből kiereszkedő kék (!) folyadék okozott. Hirtelen egy görcs áll beléd, majd egy ideg-rángás fut végig testeden... minden elsötétül...

Egy műtő asztalon fekszel, nyálad, és fogaid egyaránt az előregyártott kénszagú orvosi fekvőpapírra szorulnak. Mivel altatva vagy, és az altatásból valami miatt meggémberedvén magadhoz térsz, a nyáladat érzed folyni a nyakadon... majd újra sötétség...

Arra ébredsz, hogy elviselhetetlen fájdalom nyilall a nyakadba. Föléd hajol, egy orvosi kendővel arctakart férfi, majd megszólal.
- Készen vagyunk!

Aaron

//Üdv neked is!//

Ahogy kiszálltok a hajóból, az éden természet gondtalan örömeire leltek. Madarak csiripelnek, s a lágy folyondárok által körbeölelt fákat pillantjátok meg. Egy másodperc múlva, ezt a látványt, a pilótád vállába fúródó nyílvessző töri meg. Átütötte a testét...

[Aaron Klingis]

Az alacsony férfi térdre hullott Aaron előtt, majd vért köpve ordított. Az átfúródó vesző megkeserítheti a férfi sorsát. Aaron a szenvedő férfire nézett, majd látva a férfi szenvedését, odalépett és kezével kitépte a nyílvesszőt, majd a kiképzése során tanult módszerekkel ellátta a sebet a nála található egészségi csomaggal. Alázattal nézett a férfire, hisz elhozta ide, így a megmetése terhét magára vállalta, hisz Aaron olyan, mint egy jó bérgyilkos; megbízható és ízig úriember. Mivel a fák felől jött a nyíl, így arra nézett a férfi, majd beszélésbe kezdett az alacsony férfivel.

-Nem tudom mi ez a hely, de biztos valami nagy slamasztikába hoztál be engem. Ha nem adsz magyarázatot, akkor nem egy nyíl fog kinyírni!!

Mondta fenyegető hangon Aaron, és komolyan is gondolta, hisz vár rá otthon Lyna és természetesen szeretne hazaérni időben a pénzel. Tehetetlenül vár a kis ember válaszára a hajóhoz menet, és figyeli a körülötte levő dolgokat. Valami benne van a levegőben, valami rossz Aaron tudja, hogy ha ez ellen nem tesz, akkor félelme még veszélybe sodorhatja. Aaron mindig is úgy hitte, hogy ha ez a félelem megszűnik, akkor az ereje is eltűnik. Ő nem csak a haragából, hanem félelméből is erőt tud kovácsolni. Ez teszi őt nagyjá, és ezt mindenki tudja. Nem hiába volt a Birodalom alkalmazásában. Aaron várt a nála idősebb ember váalszára a hajó körüli táat szemlélve.

[Andy One]

- Bocsánat Dexter. Ha jól emlékszem így hívnak. Tudod egy kicsit ingerlt vagyok a helyzet miatt. Többet nem fodul elõ. Remélem eredményesen fogunk tudni együtt dolgozni. De ha megtennéd, akkor segítenél nekem megtisztítani a barlang bejáratát?
Andy is érzi, hogy egy kicsit durván viselkedik tásával, ezért sem szedte le a fejét amiért ilyen hangneben mert hozzászolni a kommandós.

[Vess Ravell]

Amint Vess felemelte a kezét éles fájdalom hasított bele. A lepi reflexbõl a fájdalom forrását kereste. Amit látott attól elborzadt. Kezébe egy kék anyagot tartalmazó fecskendõt nyomtak.
~ Ne! ~ gondolta magában. A következõ pillanatban az egész teste görscbe ugrott, majd mindene remegni kezdett.A következõ pillanatban már ájultan feküdt a lepi a földön.

Vess szemei egyszer csak kinyíltak, ahogy a mûtõasztalon feküdt. A lepi szemébe belesütött az orvosi lámpa erõs fénye. Orrát megütötte az az illat, ami csak a kórházakban fordulhat elõ. Foga kénszagú orvosi papírra szorult, felhalmozódott nyála a nyakán csurgott. És aztán újra a sötétség...

Az ébredés nem volt kellemes. Vess elméjében felhalmozódott a bosszú , a harag, és a kíméletlen gyilkolási vágy, és ez a hármas egy könyörtelen gyilkólógépet teremtett. Nyakába elviselhetetlen fájdalom nyilalt. A lepi kinyitotta zöld szemeit és egy orvost látott.
Készen vagyunk!
Vess nagyon bepipult a dokira. Nem tûrheti el, hogy õt itt szolgának nézzék.
Kezét villámgyorsan az orvos torkára szorította. A mozdulattól a lepedõ lecsúszott meztelen felsõtestérõl, így mindenki láthatta ahogy a lepi bundája fenyegetõen felborzólódik...

[szeretet]

Aaron

A kínfátyol kegyetlenül körbeölelte a férfit, s ahogy kihúztad a régi korokat, mármár élethűen megjelenítő fegyvert, mégnagyobbat ordított. Mindenkit tudja, hogyha valamely tárgy belefúródik a testbe, az csavart formában hatol át rajta, roncsolva mindent ami az útjába áll. Az elvérzés esélye sokkal nagyobb így, mint ha benne hagyják...

...ami mégnagyobb hiba, hogy megpróbáltad ellátni a sebét. Tűz alatt voltatok, így ez nagy baj; gyönyörű találatot kaptál be a comb-artériád közelébe, nem tudni hogy eltalálta-e.

Andy

Egy szót sem szólt, csak odaállt és gyors ütemben haladva segített megtisztítani a befelé vezető utat. Pár perc végeztével, a sötétség zord, kietlen derengése késztetett titeket a távozásra. A kételyes, szemfoltokban tündöklő sötétség, beborította a barlangot... tátongva... rátok várva....

Vess

Ahogy megragadtad az orvost, saját erődön kellett meglepődnöd. Egyből ketté roppantottad annak csigolyáit, és valószínűleg eltörted a nyakát. Ez hogy lehetséges?! Eddig tudtad koordinálni a fizikális energiáidat... különös jelenség... de immár gyilkos vagy.

[Vess Ravell]

A lepi érezte, ahogy keze alatt csont roppan, és meglepõdött saját erején.
~ Mitõl lettem ilyen erõs? -tette fel magának a költõi kérdést- Lehet, hogy a doki rajtam kisérletezzett valamivel?
Ettõl a gondolattól elméjében a harag tüze újra fellobant. Hirtelen leugrott az asztalról, kezében a doktorral, majd magából kikelve ordibálni kezdett.
- Hogy dögölnél meg te mocsok! Hozzám mertél érni? Most megdögleszz!
Vess még mindig a doki nyakát szorongatta, aki valószínûleg már halott volt, de azért még a biztonság kedvéért két kézzel megfogta az orvos fejét, majd azt fogva testét az ágyhoz vágta. Most már a nyak öszzes csontja eltört, így Vess hörögve elkezdte körberágini a húst. Amikor a fejet már csak egy kis cafat hús tartotta a testhez, egy erõs mozdulattal letépte az örjöngõ lepi, és a falhoz vágta.
Ezután Vess újjab áldozatok után nézett.

[Andy One]

Andy tovább "ásta" a kijáratot, majd észrevette, hogy Dexter is végre szándékozott odajönni segíteni.
*Na végre őméltósága is idejött.* - gondolta magában Andy.
Néhány perc elteltével megnyílt a barlang bejárata, de nem lehetett semmit sem látni csak a hatalmas sötétséget. Ijesztő volt, Andynek nem sok kedve volt bemenni oda.
*Ide kell bemennem? Huhh...rendben. Megkűzdök bármivel ami az utam elé áll.*
- Nos, akkor szerintem lépjünk be a "menyország kapuján". - viccelődött Andy némi iróniával megfűszerezve mondatát.

[szeretet]

Vess

//Megkérnélek nagyon gondold át mit teszel!//

Tombolásod még korántsem ért a csúcsfokra. Amikor körülnéztél, három megtermett orvosi "kocsitologató", csontvágókkal, és kis körfűrésszel kezükben áltak meg előtted. Látszólag rémültek voltak. Az egyik közeledett a riasztóhoz, majd be is nyomta azt. Hangos sipítozás töltötte be, az akusztikátlan falakat. Melletted a műtőasztalnál, kisebbfajta vágóeszközök voltak... ideje lenne kipróbálni új képességedet. Ám arra is figyelned kell, hogy ne szaladjon el veled a ló.


Andy

Ahogy befelé haladtok, a sűrű homályból néha-néha előtörő nyöszörgések hullajtják baljós előjeleiket. Nem tetszik ez sem Dexternek, sem pedig neked...

Aaron

Az ágas bogas fák közül hallható zörej, máig nem volt jó hatással rád. Azonban hidegvéred így is visszaütött, és terved valóban nem bizonyult rossznak. Azonban a hajó mögül hirtelen kilépett egy titokzatos alak, és egy kést helyezett a törpe alak nyakához, szorongatva annak fejét.
- Dobd el a fegyvereidet, és akkor nem öljük meg! - ő nem tudta, hogy nem érdekel túlzottan téged a férfi sorsa.