|
Post by Den Dastar on May 3, 2008 19:52:21 GMT 1
//Résztvevők: Nate, Den// A Végső Csapás A Birodalom erői: Főparancsnok: Rosenberg Főadmirális, az Uralkodó jobbkeze Zászlóshajója: ISD Thunderfire A hajó ismertetőjele: 2 króm fekete villám a hajó oldalán _______ Az Egyesült Corelliai Ellenállás erői: Főparancsnok: Den Dastar Főadmirális Zászlóshajója: ISD Corellia _______ Helyszín: Corellia feletti űr ________ Háttértörténet: A Corelliai ellenállás, külső támogatással elfoglalta a bolygót, és elfogta Fliry Vorrut, Corellia szektorkormányzóját. A kormányzó jelenleg az ISD Corellián tartózkodik, a A-23-as börtönblokk, CC-42-es zárkájában. _______ A Birodalmi erők feladata: Kiszabadítani Vorru Moffot, visszafoglalni a bolygót. Az Ellenállók feladata: Megsemmisíteni a támadó flottát, és megtartani a bolygót. _______ Kör: 01. _______ Az ISD Corellia, némán lebegett bolygó körüli pályán. Dastar főadmirális éppen a legújabb jelentéseket olvasgatta, mikor a szenzorok érkező hajó(ka)t érzékeltek... -Pajzsokat fel...!- Parancsolta azon nyomban.- Elrendelem az Elsőfokú harckészültséget!
|
|
|
Post by Nathaniel A. Rosenberg on May 5, 2008 14:54:03 GMT 1
A végső csapás Első kör //Az itt történt események egy alternatív univerzumban zajlanak, ezért bármilyen hasonlóság vagy eltérés az oldal élés részétől a puszta véletlen műve, vagy szándékosan változtattunk.// Előzmény
Nathaniel A. Rosenberg főadmirális éppen a szobájában ült és egy adattömböt tanulmányozott. Ő volt a tizenkét társa közül az egyetlen, aki nem a megszokott hófehér egyenruhát viselte, hanem egyedi, fekete színű uniformist. A ruházat most ott pihent az ajtó mellett egy széken, volt pár órája, amit pihenéssel kívánt eltölteni. Természetesen nála a pihenést úgy kell érteni, hogy hadmozdulatokat tervezett, összeszámolta hány élőlényt mészárolt le az egységeivel, stb. Elmélyült gondolataiból egy csipogó hang riasztotta fel. A legmagasabb prioritású kóddal ellátott üzenet érkezett, ez pedig csak egyet jelenthetett.
Nathaniel A. Rosenberg főadmirális, szolgálaton kívül
Azonnal felállt és a képernyőhöz sietett. Útközben felkapta az egyenruháját, amit felöltött. Ismételt csipogás jelezte, hogy a hívó fél már türelmetlen. Nathaniel nem akarta megvárni a Birodalom első számú emberét, ezért az utolsó lépést már szinte szökkenve tette meg. Végül aktiválta a hívás fogadását és azonnal tisztelgett. Noha a szemben látható csuklyás alak nem volt a felettese, a tiszteletet mindenképpen ki kellett mutatnia.- Rosenberg főadmirális - kezdte. Fontos feladatot bízok Önre és a 23. flottára. Mint azt bizonyára már tudja, egy lázadó szakadár, Den Dastar egykori főadmirális, elfoglalta corelliai szektort. Ez tűrhetetlen! - emelte fel a hangját az Uralkodó, noha a puszta látványa bőven elég volt a félelemkeltéshez. - Vorru moffot foglyul ejtették. Épp elég ideig volt kiskirály a bolygón, a szektorkormányzó feláldozható. Írmagja se maradjon ennek a szánalmas rebellis bandának. Szükség esetén segítség kérhet a 11. flottától. Ne okozzon nekem csalódást Rosenberg főadmirális, ahogyan Vorru tette.Az adás ezzel megszakadt, Nathaniel pedig magára maradt a gondolataival. Az elsők között volt, akik hallottak arról ami a Corelliai szektorban történt. Den Dastar főadmirális árulása váratlanul érte a Birodalmat, de kétség sem férhetett hozzá, hogy nem fogja megúszni épp bőrrel. Rosenberg örült neki, hogy Palpatine őt jelölte ki a likvidálásra. Való igaz, a férfi elég nagy hírnevet szerzett magának az elmúlt években. Felszámolta a bandát, akik csak Lázadóknak hívták magukat, saját kezüleg végzett azzal a tiszttel, akinek megszállottságává vált egy stratégiailag jelentéktelen bolygó elfoglalása. A hölgyemény nem volt hajlandó letérdelni a saját hajója hídján a rögtönzött kivégzéskor, de amikor Nathaniel átlőtte mind a két térdét a helyzet megváltozott.
A főadmirális megigazította magán a ruhát, aztán elhagyta a szobáját. Egyenesen a turbólifthez igyekezett. Kettő perccel később, feltárult előtte a híd dúracél ajtaja.- Kapitány a hídon! - szólalt meg a belépő férfihez legközelebb álló tiszt.
Mindenki azonnal tisztelgett, a főadmirális pedig intett, hogy végezhetnek a formalitással. A navigációsért felelőés férfihez lépett és kiadta a parancsát:
- Irány a Corellia. Indulás tíz percen belül.- Igenis, uram!A hangosbemondók nemsokára megszólaltak, az ISD Thunderfire pedig továbbította az összes hajónak a parancsot. A tíz perc eltelt, aztán az egész 23. birodalmi flotta a hipertérbe lépett. Az út ugyan nem tartott sokáig, viszont elég időt biztosított Nathanielnek, hogy átnézze a legutolsó jelentéseket az ellenséges flottáról. A megfelelő instrukciókat átküldte a fontosabb pozícióban lévő embereinek, aztán hátradőlt a székében és várt.
Jelen
Amint az ISD Thunderfire kilépett a hipertérből, Nathaniel A. Rosenberg felállt a székéből és üzenetet küldött Den Dastar főadmirális számára:
- Den Dastar! Az Uralkodó nevében felségárulás vádjával letartóztatom. Adja meg magát és a hadbíróság kegyes elbírálásban részesíti - mondta a sablon szöveget.
A 23. birodalmi flotta hadereje
- ISD Thunderfire - A 23. birodalmi flotta zászlóshajója, kapitánya Nathaniel A. Rosenberg főadmirális
- ISD Annihilator - Tenny Cross Kommodore
- ISD Darkbeast - Muriano Vincetti kapitány
- További 6 VSD (minden ISDhez kettő rendelve)
- 2 Interdictor hajó
- Néhány Tartan osztályú cirkáló
|
|
|
Post by Den Dastar on May 5, 2008 15:33:16 GMT 1
A végső csapás 2. kör Den Dastar... A Birodalmi Haditengerészet egykori főadmirálisa... A rettegett 12 közül az egyik... A Birodalmi szabványnak megfelelően, hátrakulcsolt kezekkel, és enyhe terpeszbe vetett lábakkal hallgatta végig Nathaniel A. Rosenberg megadásra felszólító üzenetét. Megadás? Teljesen értelmetlen. A Birodalmi Hadbíróság úgy is halálra ítélné; A felségárulást sehol sem honorálják másképpen. A kocka már akkor elvetült, amikor flottája roncsaival elhagyta az ismert galaxist, és megtagadva a visszatérést, a vad űrbe menekült. Emberei szinte egytől egyig loyálisak maradtak hozzá, akik pedig nem... Azok rövid úton, a légzsilipen keresztül az űrbe távoztak. Dastar mindig is megkövetelte a hűséget, és bár főadmirálisként erre nem volt sok lehetősége, ha tehette- mindig a számára leghelyesebbnek tűnő döntést hozta. Így esett akkor is, amikor a turáni űrben vezetett hadjáratot, azonban a beígért segítség nem érkezett meg, és a rettegett turáni flotta legyőzte őt. 6 Birodalmi osztályú csillagrombolójából és 9 Victory osztályú csillagrombolójából 2, illetve 6 maradt meg. Aznap nagyon sok jó ember esett el... Ezt pedig, Dastar sohasem fogja megbocsájtani a Birodalomnak. Egy darabig a vad űrben bújkált, majd amikor készletei már kezdtek kimerülni, úgy döntött hogy visszatér. Corelliai származása okán, nem állt messze tőle Corellia „felszabadítása” éppen ezért, visszatértét egyből egy nagy haditettel akarta jelezni. Kapóra jött a terve, ugyanis a Corelliai Ellenállás, mely eddig apró sejtekből állt bolygó szerte, most egy hatalmas katonai erővé duzzadt, hála annak, hogy a Birodalmi erők későn eszméltek rá a turpisságra. Amikor támadtak, addigra már Coronet, és Corellia több jelentős városa is az ellenállás és a CorSec kezébe került. Az első támadásokat visszaverték, majd amikor Dastar megérkezett a 19. Birodalmi Flotta maradékával, a CorSec űrvédelmi erők és Den erői legyőzték a szektor védelmére kirendelt rombolókat, Vorru zászlóshajóját pedig elfoglalták. Vorru pechére, az ellenállók fondorlatosabbak voltak, mint azt gondolta... A Corelliáról származó rohamosztagosok Corellia mellé álltak, és biztosították a főhangárokat, míg a támadó alakulatok meg nem érkeztek... A csata végeztével, Dastar erői 1 ISD-vel egészültek ki. Ezért sem aggódott a csata kimenetele végett... De koránt sem csak ez miatt. Volt egy fegyver a tarsolyában... Amit akkor kívánt bevetni, amikor épp az ellenség javára fordulna a hadiszerencse. Unokaöccse a Vihar Szövetség légi erejének ezredese, így a lázadó szervezet haderejére is támaszkodhat. Végül az ellenséges főadmirális szemébe nézett, és így válaszolt a megadásra. -Nathaniel A. Rosenberg. 5 standard percet kap, hogy kivonja erőit a rendszerből. Ellenkező esetben, kénytelen leszek megsemmisíteni magát, és az egész... -Ekkor jól láthatóan kitekintett a roppant panorámaablakon, majd gúnyos grimaszt vágva visszafordult, és folytatta.- 23. Birodalmi flottát. A Corelliai Ellenállás hadereje - ISD Corellia – Zászlóshajó: kapitánya Den Dastar főadmirális, elsőtiszt: Jack Stemper
- ISD B'rger – John Qui kapitány
- ISD Adjudicator -Bran kapitány
- 6 VSD
- Mon Calamari Mc40a könnyű cirkáló -kapitány: Stower Miráll elsőtiszt: T. Dastar
- Bayonet osztályú fregatt Invisible Ace -kapitány: Rika Miráll
- Hammerhead osztályú fregatt Köztársaság Pajzsa
- 2 darab Tartan osztályú járőrcirkáló
- Marauder osztályú korvett Sentinel
|
|
|
Post by Nathaniel A. Rosenberg on Jul 3, 2008 13:50:13 GMT 1
A végső csapás 3. kör Nathaniel A. Rosenberg főadmirális végighallgatta Den Dastar rövid mondandóját, majd a következő feleletet adta:
- Kérem várjon - intett a kommunikációs tisztnek, aki azonnal bontotta a vonalat. - Értesítse az összes hajót, hogy az Alfa Egyes parancs lépett érvénybe. A vadászokat és bombázókat készítsék elő, nemsokára szükség lesz rájuk. Tűz - foglalta össze egyetlen szóban az Alfa Egyes lényegét. - Adja le a 11. flottának a hívójelet. A felderítés cudar munkát végzett.- Igenis uram! - érkezett a válasz és ment az üzenet a 23. flottának illetve a 11-iknek.
Három ISD, hat VSD nyitott egyszerre tüzet az ellenséges zászlóshajóra. Nem teketóriáztak, rögtön minden fegyverüket bevetették. Elszánt ütközet indult meg és a birodalmiak lőttek először. A Tartan cirkálók felsorakoztak és készen álltak támogatni a vadászokat és a bombázókat azzal, hogy az ellenfél ugyanilyen gépeit megtizeledik. A 11. flotta ráadásul nem volt túl messze, így hiába voltak túlerőben a corelliaiak, nem volt sok esélyük a győzelemre.
Az Interdictor Obstacle és az Interdictor G-Force sem lopta az időt. Azonnal aktiválták a gravitációs kútjaikat, így senki sem távozhatott a szektorból, valamint a rakéták és bombák is hatástalanok voltak a birodalmi erők közvetlen közelében.
|
|
|
Post by Den Dastar on Jul 6, 2008 18:40:50 GMT 1
A végső csapás 3. kör A Birodalmi Erők össztüze jelentősen gyengítette az ISD Corellia pajzsait, azonban ez azt is jelentette, hogy az ellenség fegyverei hamarabb fognak túlmelegedni. Dastar főadmirális nagyon is jól tudta ezt... Azonban ez a tudás, nem mentette még meg a végtől. A Corelliai flotta nyomban viszonozta a tüzet, azonban ez kevés lesz. Az ellenség szűnni nem akaró tüze pillanatról-pillanatra gyengítette saját hajója pajzsát, azonban ő mégsem aggódott túlságosan. A Birodalmiaknak a 11. flotta állt rendelkezésére, a Corelliaiaknak viszont a CorSec Űrvédelmi Erők. De volt itt más is... -Uram! A pajzsenergia 59%-ra esett vissza!-Kiáltott fel a pajzskezelőtiszt, a támadás megkezdése után. -Minden energiát a pajzsgenerátornak! Ki kell tartanunk!-Válaszolta a pajzskezelőnek, aztán a taktikai térképéhez lépett. -Az összes vadászegység kezdje meg a támadást. Indíthatják őket...-Ez után szemügyre vette az ellenséges hajóhad felállását, majd a kommunikációs körbe lépett. Életnagyságú alakja csakhamar megjelent a Stower Miráll parancsnoksága alatt álló hadihajó hídján... -Resistance cirkáló, itt Dastar főadmirális. Ion kód: kék. Cél a Thunderfire! Haladéktalanul végrehajtani. A Resistance, Mon Calamari Mc40a cirkáló hajtóművei ionkék színnel felvillantak, ahogy működésbe léptek, hogy megmozgassák a cirkáló testét. A Birodalmiak, de legfőképp Rosenberg Főadmirális nem tudhatta, hogy Dastar miféle kellemetlen meglepetést tartogat még a számukra. Resistance fedélzete -Cél a Thunderfire csillagromboló. Tűz! A hajó orrába szerelt roppant ionágyú működésbe lépett: Három lövedék tartott az ISD Thunderfire felé... ISD Corellia fedélzete -Összpontosítsanak minden tűzerőt a Thunderfire romboló ellen! A flotta hajói viszonozták a Birodalmiak aljas támadását, eközben pedig egyre csak közeledtek...
|
|
|
Post by Nathaniel A. Rosenberg on Jul 22, 2008 16:38:18 GMT 1
A végső csapás 4. kör Nathaniel A. Rosenberg főadmirális nem késlekedett és kiadta a parancsokat:
- Impulzus hajtóműveket hátramenetbe, kicsit távolódjunk el. Az ISD Annihilator és az ISD Darkbeast zárjon el minket az ellenséges tűz elől. A vadászok és a bombázók indulhatnak.
Ekkor érték a találatok az ISD Thunderfiret.
- Kárjelentést - parancsolta hűvősen a férfi.- Pajzs 47%-on uram, még egy ilyen találat és védtelenek leszünk!A Birodalom legjobb katonája bólintott, de nem fűzőtt további kommentárt az eseményekhez. Hagyta, hogy az egységei teljesítsék a parancsot. A flotta másik két ISD-je jobbról és balról a zászlóshajó elé ért és oldalt fordult az ellenségnek, így védték a vezetőjüket. Nem volt túl előnyös számukra a helyzet, hiszen fegyvereiknek csak a felét vethették be, de azokat kíméletlenül zúdították Den Dastar hajója felé. Közben a tucatnyi Tartan cirkáló kezdte meg az ellenséges vadászok felmorzsolását, amelyekben a közel kétszáz TIE-vadász is sokat segített. Mögöttük pedig a TIE-bombázók közeledtek, amiket nehéz volt leszedni, hiszen sok hajó védte őket. Az ISD Corelliát ráadásul két ISD és hat VSD tartotta össztűz alatt. A hurok szorulni kezdett és a két Interdictor nem engedett menekülni senkit sem.
|
|
|
Post by Plett on Jan 5, 2009 11:53:59 GMT 1
Tion Vander és Nathaniel Rosenberg párbaja Szituáció:Idő: Birodalom szerint 10. Kelona 34. Helyszín: Metellos (városbolygó), ipari negyed. Helyi idő szerint este 20:47Metellos Nathaniel Rosenberg azt hitte, hogy Metelloson végre megszabadulhat az őt üldöző fejvadászok bandájától, vagy legalábbis egy ideig elrejtőzhet előlük. A bolyígó azonban túl közel van Coruscanthoz, hogy ideális menedéke legyen bárkinek is. Kémlelő szemek, besúgók, pénzlesők, nyomorgók szinte ingyen, vagy némi alamizsnáért árulják el azokat is, akik még egy rossz szót sem szóltak soha életükben. Azokról nem is beszélve, akik olyan égbekiáltó bűnt követtek el, hogy jedik mertek lenni. Nathaniel Rosenberg csak azt tette, amit a jedik szoktak: másokon segített. Sajnos egyik lépése balul sült el: felfedte kilétét. Nem kellett sok idő, hogy a Birodalmi erők felfigyeljenek a jedire. Pár órán belül már több rohamosztag volt az ifjú Rosenberg nyomában. Ám a jedi saját ösztönére és az Erőre hallgatva megszabadult támadóitól. Egy sikló-gyártó üzembe sikerült beszöknie üldözői elől. A gyár egyik részlegébe csak egy fém palló segítségével lehetett bejutni. A siklógyártó üzem A gyártósor itt teljesen automatizált volt, naponta csak háromszor jártak erre ellenőrizni a folyamatot. Ebben a részlegben hevítették fel a nyers fémeket és hengerelték, vagy éppen öntötték őket megfelelő formára. A levegőt betöltötte a fémszag, mindenütt fémes por ült a gépezeteken és ez csípte az ember orrát. A hőség 45-50 fok körül járhatott. A gépezetek ütemes dübörgése fülsüketítő zajt kellett. De legalább teljesen üres volt a gyártósor. Méretét még megbecsülni sem lehetett, de durván kétszer-háromszor akkora lehetett az egész épület, mint a coruscanti szenátus kupolaterme. Natahaniel az utolsó osztag alatt beomlasztotta az épületbe vezető vékony kis hidat, így üldözői csúnya véget értek. Kivéve egyikőjüket. TS–514 haladt a csoport elején, így meg tudott kapaszkodni a leszakadó átjáró korlátjának megmaradt darabjában. Miután sikerült fölküzdenie magát az épület bejáratához, TS-514 ellenőrite mindenét. Megvolt az E-11-ese, a tartalék energiacella (összesen 100 lövésre elegendő), két repeszgránát, egy csáklya, a hozzátartozó 5 m huzal, 3 ionfáklya (ami nagyjából egy percig képes világítani), egy kulacs víz, némi koncentrált élelmiszerkocka és két elsősegélycsomag. 514-et még a sisakja is segítette, hiszen a sisakba épített légszűrők miatt tiszta levegőt szívhatott - Nathaniellel szemben - sőt a rohamosztagos páncél alatt található fekete kezeslábas egy ideig még a hőhatás ellen is megvédte Tiont, habár teljes védelmet ez koránt sem nyújtott minden ellen. Ám egyvalami felmondta a szolgálatot. A kommunikátor. Akárhogy is próbálta Tion, sem a sisakba épített belső kommunikációs rendszer, sem az alkarjába épített kommunikátor nem működött. Az utolsó adás, amire a rohamosztagos emlékezett, hogy az erősítés ~45 percen belül érkezik, a gyár nehéz megközelíthetősége miatt. A gyár belseje TS-514 parancsa egyértlmű volt. Végezni a jedivel minden áron. Ahogy 514 belépett az épület ajtaján, bekapcsolta a sisakon található apró fényforrást, hogy jobban lásson a félhomályban. Hátrányban volt, mivel Nathaniel már jóval a rohamosztagos előtt járt. Vajon Tion képes lesz teljesíteni a parancsot, vagy az ifjú jedinek ismét sikerül kikerülnie a Birodalom vasmarkából? Szabályok:- Mindent felhasználhattok egymás ellen, amit egy gyárban találhattok, persze a realitás keretein belül.
- A párbajban nem fognak NJK-k szerepelni, csak magatokra vagytok utalva.
- Az írási sorrend:
- TS-514
- Nathaniel A. Rosenberg
- Plett
- Csak megfigyelőként leszek jelen a párbajban (illetve tőlem lehet kérdezni a gyár felépítéséről, ha nagyon szükség van rá szigorúan - OFF formájában és nem a cboxon//. Ha valami szabálytalanság történik, akkor lépek közbe.
//Végezetül ajánlanék egy kis zenei aláfestést a párbajhoz: a szerző: Bear McCreary, a szám pedig a Battlestar Galactica 3. évadjának soundtrackjén található "Fight Night"címmel. A résztvevőknek sok sikert kívánok a párbajhoz!//
|
|
Tion Vander
New Member
Katona
Rohamosztagos Őrmester!c!navy
Posts: 71
|
Post by Tion Vander on Jan 5, 2009 15:58:33 GMT 1
A híd... elég hirtelen szakadt le, de még Tion éppen elkapta a végét. Elég nehéz volt teljes menetfelszerelésben felmásznia, de ekkor úgy érezte ez szinte bemelegítés a jedi elleni harcban. Igazából azt sem nagyon tudta milyen jedi ez vagy mi? No, de mindegy ő csakis a feladatára koncentrált, azaz megölni a jedit!!! Hosszas ellenőrzés után rájött arra is, hogy mindene megvan egyedüliként csak a kommunikációhoz szükséges eszköz romlott el. - A fenébe is! - ordította Tion amikor ezt meglátta - a legfontosabb dolog! Dühkitörés előjele még azért nem látszófott rajta. Majd belépett a gyárba. Nem volt valami szép látvány, ráadásul így is alig lehet látni a rohamosztagos sisakból valamit, mostmár semmit sem. Mindenesetre elrejtőzködött valamilyen gép mögé és szétnézett a gyárban: ~ Hol van az az átkozott? Hol bujkálhat? Hála annak, hogy a gyár tele van gépekkel a jedi bárhol elrejtőzhetett. Tion úgy 10 percen át várt arra, hogy valahol megjelenik a jedi de az nem volt sehol. Ekkor előjött a gép mögul, ment pár lépést majd hangosan, de nem ordítva beszélt a jedihez: - Mr. Jedi úr! Nem tudom mi a fenéért akar még itt bujdosni, egyszerűbb lenne, ha előjönne! De most tisztázom magával, hogy először oldjuk meg diplomatikusan a dolgokat! ELFOGADOM A MEGADÁSÁT! - az utolsó szavakat már egyre hangosabban mondta, de nem ordítva. - Nos jedi gyere, ja és várom a választ! - majd magelévette az E-11-esét, hogyha felbukkan a jedi elég legyen csak meghúzni a ravaszt, de előtte azért kíváncsi lett volna a válaszra...
|
|
|
Post by Nathaniel A. Rosenberg on Jan 5, 2009 18:30:32 GMT 1
Tion Vander és Nathaniel Rosenberg párbaja
Idő: Birodalom szerint 10. Kelona 34 Atunda (amelyet Nate szívből gyűlöl) Helyszín: Metellos (városbolygó), ipari negyed. Helyi idő szerint este 20:47
Metellos
A dolgok nagyon hamar rosszra tudnak fordulni. Ezt Nate már sokszor megtapasztalta élete során, de most nagy veszélyben volt, ezért a gondolat nem ment ki a fejéből. Pedig minden annyira szépen indult. Az Ezüst Szárnyak egy mondhatni rutinos küldetést bíztak rá, de neki mégis sikerült elszúrnia. Fejvadászok üldözték a galaxison át és a padawan végül a Metelloson kötött ki. Azt hitte sikerült leráznia a pribékeket, de újabb, talán még az előzőnél is veszélyesebb ellenfele akadt: Palpatine Galaktikus Birodalma. A diktátor katonái, a rohamosztagosok hamar megkezdték saját kutatásukat és ráleltek Rosenbergre. A férfinek sikerült elmenekülnie, a városbolygó egész egyszerűen kiváló volt erre a célra.
Az utolsó pillanatban ugrott. A palló lezuhant a mélybe, talán több száz méteren keresztül, amíg végül földet nem ért. Nathaniel egy bukfenccel tompította a földet érést. Azonnal felállt és vett egy mély levegőt. Ezt azon nyomban meg is bánta, mert a gyárban valami elmondhatatlanul rossz volt a levegő. A Dantooine friss levegőjén felnőtt férfiben felmerültek kétségek a hőmérsékleti viszonyok és a levegő miatt. Gyorsan kiköhögte magát, aztán körbenézett. Nem éppen ez volt a legideálisabb hely, ahol végső ütközetet vívhat üldözőivel, már ha maradtak egyáltalán az utolsó kis manővere után. Levette köpenyét és felső ruházatát, aztán gondosan elrejtette az egyik gép alá, valószínűleg az elkövetkező pár évben nem fogja senki sem megtalálni. Hűséges fegyvere, a fénykardja az oldalán lógott, de most a kezébe vette, bármikor bekövetkezhetett az a pillanat, hogy használnia kell.
Nem esett kétségbe, sok mindent túlélt már, nem alaptalanul reménykedett a túlélésben. Először is elbújt az egyik gépsor mögé, amely rendkívül jó fedezéket biztosított neki minden oldalról, nem kerülhettek a háta mögé. A levegőváltozás jót tett a férfinek, itt valamivel elviselhetőbb volt a levegő, de a hőmérséklet semmit sem javult, teste heves izzadással próbálta meg lehűteni magát, mielőtt túlforrósodik és felmondja a szolgálatot. Nate nekidőlt a sornak és behunyta a szemét. Egyetlen igaz szövetségeséhez fordult ebben a keserves órában, a mindenható Erőhöz. Hagyta, hogy átjárta a teste minden porcikáját az a láthatatlan energiamező amely összeköt mindent a létezés gyönyörű realitásában. Testműködése lelassult, még az Erővel sem élhette túl örökké a gyárban lévő viszonyokat, de időt tudott vele nyerni. Miután ellazult és megbizonyosodott arról, hogy a teste bírni fogja a megpróbáltatásokat, tovább lépett.
Kinyúlt az Erőben és feltérképezte a helyet, ahol volt. Az egész siklógyárat természetesen nem sikerült alaposan felmérni, hiszen egy kicsit fáradt volt, ráadásul ő még csak egy padawan volt. Hála azonban Vyn Krace mester remek tanításának és lelkesedésének, az Erő nem hagyta csendben. A gyárban ugyan nem volt senki, mégis tele volt élettel, legalábbis az Erőn át. Megannyi gép tette a dolgát, mozogtak össze-vissza, végezték a munkájukat fáradhatatlanul. Alkatrészek potyogtak a felsőbb emeletekről a tartóikba, gépet illesztettek össze különböző darabokat. Forró fémből is volt bőven, úgy kavargott a tartására készített tálakban, mint a Birodalom által megnyomorított lelkek a galaxis végtelen tengerében.
Hirtelen azonban történt valami. Ahhoz lehetett hasonlítani, mint amikor az ember áll a szélcsendben, majd hirtelen egy lágy fuvallat érinti meg az arcát. Csakhogy ez nem egy lágy fuvallat volt, hanem egy ember érzelme, ráadásul igencsak negatív. Valaki a gyár közvetlen közelében, nem is olyan túl távol Natetől, dühös volt. A férfi várt, tudta, hogy nála van az előny. Az Erőn át a rohamosztagost, Tion Vandert figyelte. Teljesen ráhangolódott az érzékelésére. Belépett. A következő lépése meglepte Rosenberget, aki úgy gondolta, hogy a Birodalom összes katonája agymosott bábfigura, akik a biztos halálba is vakon követnék Uralkodójuk parancsát. A katona ugyanis elbújt az egyik gép mögé. Noha a két ember közötti távolság nagyjából 25-30 méter lehetett (légvonalban), a jedi padawan tisztán érezte a másik őrlődését. Valószínűleg újonc lehetett, az egyetlen túlélő az őt üldöző martalócok közül. Ez jó volt. Nem érzékelt más élőlényt a közelben, ezért úgy vélte, hogy ez nem csapda.- Mr. Jedi úr! Nem tudom mi a fenéért akar még itt bujdosni, egyszerűbb lenne, ha előjönne! De most tisztázom magával, hogy először oldjuk meg diplomatikusan a dolgokat! ELFOGADOM A MEGADÁSÁT! - érkezett a különös mondandó a Birodalom emberétől
A dantooine-i erőhasználót nem ejtették a fejére gyerekkorában, esze ágában sem volt előbújni. Pontosan tudta, hogy mire számíthat Palpatinetól, legjobb esetben kivégzik. Rosszabb esetben azonban a Sötét Oldal csap le rá, ami még a halálnál is sokkal rosszabb volt egy olyan ember számára, aki szíve legmélyéig igazhitű jedi volt. Nate nem akarta megölni a támadóját, remélte, hogy sikerül ártalmatlanná tennie és akkor nem kell kioltania az életét. Természetesen készen állt rá, hogy elvegye azt, ha muszáj. Az ő élete mérlegre téve fontosabb volt az Igazság, Becsület, Béke és Szeretet oltárán mint Tioné. Nem válaszolt és meg sem mozdult.- Nos jedi gyere, ja és várom a választ! - mondta a férfi és megmoccant
Rosenberg tudta, hogy lassan ideje cselekednie. Tion után most annak közvetlen környezetét vette szemügyre. A gép, amely mögül kilépett, két különböző alkatrészt illesztett össze. Az Erő láthatatlan szálai elindultak felfelé a gyártósoron, majd megállapodtak egy érkező, henger alakú tárgyon. Nathaniel már csak arra az egyetlen hengerre összpontosított, szinte eggyé is vált vele. Amikor Vander mögé ért, megpróbálta nekilökni, amilyen gyorsan csak lehetett. Már alakultak egy terv körvonalai az elméjében, de először fel kellett mérnie, hogy milyen szinten számíthat az Erőre ebben a slamasztikában.//Ezúton szeretnék én is kedveskedni a mélyen tisztelt publikumnak, némi zenei aláfestéssel. Amíg tart a bújócska, a Fűrész sorozat főtémáját szabadjon ajánlanom: Illetve amint kezdetét veszi a csata: (Buckethead - Goro vs Art - Mortal Kombat Soundtrack) Kellemes kikapcsolódást és jó szórakozást kívánok a kalandhoz!//
|
|
|
Post by Plett on Jan 5, 2009 22:08:31 GMT 1
A gépek zajából csak nehezen lehetett TS-514 szavait hallani. Akárhogy is igyekezett a rohamosztagos, nem tudta előcsalni a jedit a rejtekéből. Ujja finoman szoríította az elsütő billentyűt, készen állva Rosenberg megjelenésre. A rohamosztagos nem tudta, de látatlanul is figyelték őt. A távolból a jedi az Erőn keresztül vizsgálta környeztetét és a támadót. Hamar meg is lelte az alakot kicsivel távolabb a gyártósor mellett, a bejáratnál.
A rohamosztagos mellett egy hidraulikus prés üzemanyagtartályokat sajtolt lemezekből. Nathaniel láthatta a mellette haladó futószalagon a félkész tartályokat, és az Erőn keresztül érzékelhette a Tion mellett lévő elemeket is. Finoman az Erő segítségével körülölelt egy tartályt és felemelte a futószalagról. Az Erő segítségével lendületet adott neki, majd nekirepítette a rohamosztagos testének. Tion elvesztette egyensúlyát és előre esett. Az ütés pillanatában ösztönszerűen meghúzta a ravaszt. A fegyver kósza lövedéke eltűnt a sötétségben, majd az egyik fémgerendába csapódott, ami szikrázás közepette elnyelte a lövés energiáját. A meglepettségen kívül semmi baja nem esett a férfinek, páncélja megvédte őt.
Tionnak esélye sem volt kivédenie a hangtalan támadást. Háromfelé mehetett: egyenesen, a gyártósor mentén, felfelé, ahol gépek automatikusan szállították a sikló egyes darbjait a gyár különböző részein, vagy megindulhatott lefelé, ahol a raktárhelyiségek és további gyártósorok voltak.
|
|
Tion Vander
New Member
Katona
Rohamosztagos Őrmester!c!navy
Posts: 71
|
Post by Tion Vander on Jan 6, 2009 14:20:11 GMT 1
Semmi válasz, ez nem igazán lepte meg Tiont aki inkább erre számított és nem arra, hogy az a bizonyos jedi majd csak úgy előjön. Újabb zaj, de ez másabb mint idáig... Nem értette Tion csak hallotta, hogy valami a háta mögött érdekes hangot ad ki. Hátrafordulni nem volt szerinte érdemes, elvégre biztos, csak egy aprócska üzemzavar. Ekkor viszont olyan dolog történt ami meglepte a fiatal katonát, valami tárgy beleszállt a hátába. - Ó, te átkozott jedi! - kiáltott hirtelen meglepetésében - miben mesterkedsz te őrült? Az ütéstől azonnal hasra esett, semmi baja nem történt, talán csak a sisak nyomta meg az arcát, de az sem volt komoly. Viszont a fegyvere elsült, próbálta ezt megakadályozni, de nem bírta, lehetetlen volt, ez egyszerűen reflexből jött. Felkelvén visszaguggolt pár láda mögé, nem tudta mi van benne hiába nézett bele, de úgy látta talán nyersanyag, aztán maga alá nézett: ~ A fenébe - gondolta, majd egy bukfencel eljött a láda mögül. Hogy mi volt a baj? Egyszerűen csak annyi, hogy egy futószalagon volt. Tehát eljött a láda mögül, majd fegyverét előretartva körbenézett. Sok gép és érdekes látási viszonyok: ~ Ez nem lesz jó hely. - mondta önmagában Ekkor hirtelen megpillantott egy ajtót, mellette egy felirat: RAKTÁR I, elnézett a túloldalra: RAKTÁR II. Gondolkodóba esett egyes vagy kettes? A döntés nehéz volt, de nagy spekulálás után rájött arra, hogy ő az egyest választja. Odament az ajtóhoz balkeze szabad, jobb kezében a fegyver, mutató ujja a ravaszon. Tehát kinyitotta az ajtót majd leadott egy sorozatot E-11-esével. Nem talált el senki, nem várta a jedi az ajtó mögött. Lement egy lépcsőn, ami közvetlen az ajtó mögött volt. Leérkezve egy kicsit jobb környezet fogadta: lámpák sora, jobb levegő, tisztább látás, és sok-sok tárolószoba. Nem húzta sokáig az időt végignézte az összes tárolót, viszont a jedi egyikben sem volt. Ekkor besukta az utolsó tároló ajtaját, majd keresett egy nagyon jó búvóhejet, és talált is. Egy olyan helyen bújt el, hogy 3 sor láda egymáson, és a ládasornak csak egy helyen volt kijáráta, az ajtó felé. Tion tudta ez nagyon jó búvóhely, a ládák megtömve mindenféle alapanyaggal és elég nehezek, tehát a jedinek is sok erejét kell mozgósítani, hogy felemelje bármelyiket is. Ezután kipakolta az összes felszerelését, és mivel ideje volt, mint a tenger egyesével leellenőrizte azokat, majd visszapakolta és várta a jedit... // Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a magam illetve minden azon olvasó nevében aki használja a zenéket a zenei aláfestés miatt. (jó kicsavart mondat ) Nagyon jók! //
|
|
|
Post by Nathaniel A. Rosenberg on Jan 6, 2009 17:50:36 GMT 1
Az erőalkalmazás a körülmények (fáradtság, távolság) ellenére remekül sikerült. A henger nagy lendületet vett az Erőtől és meg sem állt TS-514-es hátáig. Nagyot koppant a páncélon és feldöntötte a szó szerint illetőleg képletesen szólva is gyenge lábakon álló katonát. Más körülmények között Nate felnevetett volna a bohózatba illő jeleneten, de ez most véresen komoly volt, az élete múlt rajta. A kísérlete sikerrel járt, tudta, hogy perceken belül le tudja rendezni a katonát, nem tart tovább a dolog míg feltétlenül szükséges. Nem örült neki, hogy meg kellett ölnie valakit, aki vele szemben ekkora hátrányban volt, de a Birodalom hűséges katonája volt, nem lehetett kockáztatni.
- Ó, te átkozott jedi! Miben mesterkedsz te őrült? - érkezett a gépek hangján túlról Tion üvöltése
A férfi egyre jobban kikészült, ami jól jött Rosenberg következő ötletéhez. Amint érzékelte, hogy a férfi megindult ő is abbahagyta a meditálást és tett pár lépést előre. Innen remek kilátása nyílt az eggyel alatta található emeletre. Vele szemben lent volt az 1-es raktár, amerre TS-514-es tartott. A gépek elnyomták a jedi padawan lépteinek zaját. Behunyta a szemét és ismét az erőre koncentrált. Ezúttal Tion fegyvere volt a cél, csupán a férfi akaratát kellett megtörnie, amely a látottak alapján nem lesz nehéz. Amint a páncélos alak feltűnt a lyukacsos fémpadló alatt Nate kinyúlt az Erővel.
Terve rendkívül egyszerű ámde annál hatásosabb volt siker esetén. A következőt tervezte: a meglepett és az Erővel szemben védtelen férfi kezéből felrántja az E-11-es sugárvetőjét, majd kihasználva magaslati előnyét beleereszt a fejébe egy sorozatot, aztán gyorsan beveti magát egy gépsor mögé és kinyúl az Erővel, hogy megállapítsa ellenfele túlélte-e az akciót. A sikertelenségre is fel volt készülve, ha nem sikerül kirántani a sugárvetőt TS-514-es kezéből, akkor azonnal fedezékbe húzódik, mielőtt a rohamosztagos észreveszi, az pedig folytathatja útját a raktár felé, majd onnan ahogy akarja és Nate új tervet kovácsolhat. Ha megszerzi ugyan a sugárvetőt, de még az Erőtől kapott gyorsasága és ügyessége sem elegendő leteríteni a támadóját, akkor szintén menedéket keres, hogy majd ártalmatlanítani tudja TS-514-est, amint újabb esélye lesz erre.
|
|
|
Post by Plett on Jan 6, 2009 21:17:22 GMT 1
Tion úgy dönt, hogy elrejtőzik és ellenőrzi a felszerelését. Az igaz, hogy a kiképzőtáborban azt verték a katonák fejébe, hogy "ellenőrizd a felszerelést, utána ellenőrizd és ellenőrizd újra", de ez most épp a csatatér közepe volt. Tion figyelme ellankadt. Pedig halálos veszély leselkedett rá. Nathaniel a raktárhelyiségbe könnyen bejuthatott a számítógép-vezérelt rakodóegységek segítségével. Ezek a síneken futó emelőszerkezet(ek) végezték a különböző nagyobb konténerekl rakodását a gyáron belül. A síneket a csarnok gerendáihoz rögzítették, olyan volt, mint egy modellvasút-terepasztal alulról nézve. Tion felett szinte minden percben elhaladt egy-egy üres konzol, vagy éppen egy teli konténer, így könnyen hozzászokhatott a helyzethez.
A rohamosztagos már épp kezdett belefeledkezni a felszerelések számba vételébe, amikor elhaladt felette egy rakodógép, rajta pedig Nathaniel kuporgott. A jedinek nem kellett látnia ellenfelét ahhoz, hogy tudja hol van: az Erő elárulta hollétét. Tionnak nem volt valójában hova bújnia, Nathaniel előbb-utóbb úgyis rálel, akárhova is bújik. Talán a rohamosztagost nem tájékoztatták a jedik képességeiről, talán nem is hallott róluk, talán csak megfeledkezett arról, hogy nincs szükségük szemekre, hogy "lássanak". A macska-egér játékban egyelőre nagyon úgy nézett ki, hogy Tion az üldözött:
Nathaniel leszáll a szerkezetről és megáll az egyik gerendán. Guggolnia kell, hogy fejét ne verje bele a plafonba. Kihasználta, hogy Tion nem látta őt felülről. Csak várt és várt. Egészen addig, amíg nem látta az újabb gépet közeledni. Úgy ügyeskedett, hogy még időben tovább tudjon menni a géppel, ha akciója nem sikerül. Mély levegőt vett és az Erőt hívta segítségül. Az E-11 ott pihent Tion oldala mellett. Nathaniel az Erővel megragadta a fegyvert és maga felé rántotta. Tion nem vette észre, mert az övében lévő gránátokat és egyéb felszereléseket ellenőrizte. Ám Nathaniel elszámította magát. Túl nagy lendületet adott a fegyvernek, így fenállt annak a veszélye, hogy a fegyver kicsúszik a jedi kezéből, vagy esetleg nem is tudja megfogni lendülete miatt. Így a levegőben hangtalanul suhanó fegyvert még idejében elengedte.
Az E-11-es így a Tion háta mögött lévő konténer tetejére zuhant vissza. A katona először a láda öblös hangjára lehetett figyelmes és aztán arra, hogy nincs mellette fegyvere. Azonnal tudhatta, hogy mi esett rá a ládára, azt azonban nem, hogy honnan, vagy hogy hogyan került oda. Nathaniel a balul sikerült akció után gyorsan átlépett a sínen közeledő gépre, ami halk búgással tüntette el a jedit a rohamosztagos szeme elől, anélkül, hogy Tion megláthatta volna. Kis idő múlva már Tion is rájöhetett, hogy valószínűleg fentről próbálkozott valaki, de ekkor már a jedi eltűnt a látóhatárról.
Tionnak el kellett gondolkoznia: még egy ilyen hiba az életébe fog kerülni. Neki is cselekednie kellett.
|
|
Tion Vander
New Member
Katona
Rohamosztagos Őrmester!c!navy
Posts: 71
|
Post by Tion Vander on Jan 7, 2009 20:45:22 GMT 1
Éppen rendezgette Tion a dolgait, amikor a jedi felemelte az E-11-esét. Tion meg sem hallotta. Nem kellett meghallania. mert nem is hallhatta. A jedi csendben hajtotta végre a műveletet. Aztán hirtelen DURR!!! valami nagy hang. Tion felkapta a fejét. Hirtelen nem látott semmi különöset, majd hirtelen feltűnt számára: Eltűnt az E-11-s. Tudta, hogy az lehetett ami ekkora zajt csapott, majd meg is nézte a dobozt. És igen ott volt a fegyver! Felnézett, sehol senki. Behunyta szemét, majd újra felnézett, sehol senki!
Ekkor hirtelen meglátott egy szellőző nyílást. Elérhető helyen vol, csak ki kellett szedni a rácsot és bele kellett mászni. Először is fogta a csáklyát és megpróbálta beledobni az egyik lyukba. Másodjára sikerült is. Ezután rántott rajta egy nagyot, de semmi eredmény, a rács nem jött ki. ~ Ez hihetetlen - gondolkodott magában. ~ mért nem jön ki? Majd mégegy erős rántás, erre nagy nyikorgások közepette egy kicsit kintebb jött a rács. Na mégegyszer, és erre már ki is jött.
Leszedte a rácsról a csákját, és visszatette azt a helyére. De még mielőtt felment volna a szellőző nyílásba eszébe jutott valami. 45 perc múlva várható az erősítés... ~ Mennyi idő telhetett el azóta? 10 perc, 15 perc... Tion sem tudta vajon, mennyit kell még kibírni az erősítés érkezéséig.
De gondolatait gyorsan elterelte erről s újra a feladatra koncentrált, megölni a jedit. Felment a ládasor tetejére, majd belemászott a nyílásba. Belefért. Minden stimmel, a szellőző nyílás elég bő úgyhogy belemehet. A gépek zúgás elnyomta a kúszás hangját. Biztosnak látta helyét.
Ahogy így haladt a szellőzőcsatornába hirtelen egy újabb rács felé közeledett. Ahogy lenézett rajta ott volt közvetlen a jedi. Azonnal mevolt a terve, az E-11 -esell beüti a rácsot, ami azonnal a jedi zuhan, majd gyorsan előre halad, mielőtt a jedi meglátna. A terv tökéletes, már csak meg kellene valósítani!
|
|
|
Post by Nathaniel A. Rosenberg on Jan 7, 2009 21:01:09 GMT 1
A terv jó volt, pusztán a kivitelezéssel akadt némi probléma. Ezt persze bárki elmondhatta magáról, aki legalább egy csatába úgy ment, hogy volt hozzá egy remek terve. Nate nem kesergett, azonnal felszívódott. Gyakorlatilag öt másodperccel azután, hogy az erőalkalmazással túllőtt a célon, már egy másik helyiségben volt, majd egy nagyobb szabad területen landolt. Behúzódott egy doboz mögé és kinyúlt az Erővel, kereste TS-514-est. Az éppen egy szellőzővel foglalatoskodott. A jedi padawan azonnal végigpásztázta a szellőző útvonalát és készen volt az újabb terve.
~ Saját magát fogja ezzel csapdába csalni - jegyezte meg magában a férfi. - Ostobaság volt bebújnod oda.
Natenek már nem volt sok ideje. Besietett a szobába, ahol a szellőző első nyílása volt és felkapaszkodott az egyik éppen üresen álló munkaasztalra. Fénykardját feltartotta a szellőzőjárathoz 45 fokos szögben, aztán az Erő segítségével betájolta az ellenfelét, aki már éppen nagyban mászott felfelé. Eljött az idő, Rosenberg a jedik igen kedvelt módszeréhez az elmetrükkhöz folyamodott. Önmagáról vetített ki képet oda, ahol a legideálisabban rálát a birodalmi rohamosztagos. Úgy gondolta rögtön lépre fog menni. A megfelelő pillanatban beültette képét a másik férfi elméjébe és várt. Hirtelen egy kongás -kiütötte a rácsot- majd azonnal elindult, hiszen ha azt akarta, hogy Nate ne vegye észre őt, rögtön pucolnia kellett. Már csak két métert kellett haladnia előre, amikor az erőhasználó lecsapott. Pont úgy helyezkedett, hogy a szellőzőből őt már ne lehessen látni. Aktiválta a fénykardja pengéjét, amelynek -jó esetben- keresztül kellett haladnia TS-514-es felsőtestén, ezzel kioltva életét.
|
|