|
|
Post by Xeron Orlon on Jul 21, 2009 20:10:38 GMT 1
A férfi egy apró hümmögéssel nyugtázta Xeron mondandóját, majd látszólag elgondolkozhatott valamin, hiszen a szőke férfi a másik sisakja ellenére is érezte, hogy amaz a távolba mereng. Pár pillanattal később megszólalt a hallottak pedig meglepték Xeront. Bár nem biztos hogy az apja az a bizonyos Jatne akit a férfi ismert, hiszen a szó eredetéből ítélve biztosan mások is viselték ezt a nevet, de a férfi titkon remélte hogy köze lehet hozzá. A másik intett Xeronnak, majd sarkon fordult és eltűnt a növényrengetegben. Xeron visszahúzta a fejére a sisakot, megpaskolta Westar kobakját, majd a férfi után indult. Mikor utoléri, úgy dönt megkérdezi kivel is van dolga.
- (Megkérdezhetem hogy hívnak?)
Tette fel a mandalórik ősi nyelvén a kérdést, majd várt hogy az illető válaszoljon. Ha mást nem is, a klánt ahova tartozik, megfogja tudni a névből.
|
|
|
|
Post by Tobbi Dala on Aug 17, 2009 13:06:51 GMT 1
Xeron Orlon A férfi meg sem áll, csak úgy szól hozzád a válla felől, félig hátrafordítva sisakos fejét. (-Gard Sollus-)aztán néhány másodperc szünet után felemelt kézzel jelez Neked, hogy álljatok meg. Amint ez megtörténik, a férfi beveti magát balra a sűrűbe. Ahogy magadra maradsz a dzsungelben, hirtelen rohan meg a ricsaj, zsivaj, az erdő életének egybeöntött hangvihara. Majd egy perc elteltével valahonnan mögüled hallasz egy apró reccsenést. Hirtelen fordulsz meg, és csodálkozol, mert még a vornskr-od sem észlelte, amint Gard kilépett vagy jó 10 méterre a kicsiny erdei ösvényre. Elsétálva melletted, újra az élre áll, és úgy mondja Neked. (-Ellenőrző pont volt. Már nem vagyunk messze a táborunktól, Vod Jatne-). Újabb fél perc elteltével töri meg a csendet. (-Had kérdezzem meg, miért vártál ennyi ideig, hogy felkeresd otthonod, ifjú Ordo?-) |
|
|
|
Post by Xeron Orlon on Sept 26, 2009 18:27:02 GMT 1
Sollus, ez volt a mandalóri vezetékneve. Xeron törte az agyát, de nem volt számára ismerős a név. Nyilván egy kisebb klán leszármazottja volt. A férfi csendben követte az előtte haladót, míg az fel nem emelte a kezét, azt jelezve ezzel hogy álljon meg. Xeron így is tett, ez után pedig a férfi eltűnt balra a dzsungel sűrűjében.
Egy pillanat alatt elkezdett élni az erdő, a férfit pedig valahogy megnyugtatták ezek a hangok. Elege volt már a Nar Shaadaból és a hozzá hasonló planétákból. A Dxunon jól érezte magát általában, de ott is helyenként megfojtotta a technológia. ~Túlfejlesztette magát a galaxis.~ gondolta magában a mandalóri. Ekkor maga mögül egy apró reccsenést hallott. Megfordult, s Garddal találta szemben magát. Vetett egy pillantást Westarra, ugyanis a vornskr általában előre jelzi a dolgokat, azonban most csöndben volt, majd visszanézett a férfire aki ekkor elsétált mellette s ismételten az élre állt, közben pedig tudatta Xeronnal hirtelen eltűnésének okát.
Ismét elindultak, majd egy fél perc elteltével Gard egy kérdést szegezett az "ifjú Ordonak". Xeron tudta hogy ezt előbb-utóbb valaki megkérdi majd tőle, ezért készült válasszal.
- (Sokáig nem tudtam, hogy van otthonom. S miután megtudtam felkészületlennek éreztem magamat. Mind személyiségben, mind tudásban. Lehet még most sem vagyok elég méltó hogy elétek járuljak, azonban a helyzet így kívánta.)
|
|
|
|
Post by Tobbi Dala on Oct 1, 2009 16:25:23 GMT 1
Xeron Orlon Gard biccentett az elhangzottakra, majd továbbindultatok. Az erdő mélyén haladva, miközben kezdett besötétedni, szinte teljesen elvesztetted az irányérzéked. Érezted, direkt mentek kacskaringózva, hogy véletlenül se jegyezhesd meg az útvonalat. Aztán kibukkantatok egy apró tisztásra. A fák lombjaiban, szinte alig észrevehetően szállások voltak felépítve, csupa természetes anyagból. Legalábbis első ránézésre az építőanyagokat mind természetesnek feltételezted. Jó pár felfegyverkezett mandalóri harcost láttál, amint őrségben, a tisztás szélein álltak, ültek, két-három fős kis csoportokban. Vezetőd intett egy kis faszerkezetre, majd hangosan is kiadta az utasítást. (-Oda ki tudod kötni az állatodat.-)ellenkezést nem tűrő volt a hangsúly, egyből világossá téve neked, hogy muszáj azt tenned, amit kértek tőled, különben nem jutsz előrébb. Miután ezzel végeztél, Gard intett neked, és egy a tisztás szélén álló álcázott, fedett helyhez vezetett. Körbe vastag, posztószerű anyaggal volt lefedve a maximum 5 négyzetméter alapterületű helyiség. Halkan, úgy hogy még te sem hallhattad, beszólt valamit. majd megkaphatta azt a választ, amire számított, mert feléd fordult, félrehúzta kezével a ponyvát, és intett hogy menj befelé. (-Csoportunk vezére kíván beszélni vele.-)mondta, majd ha utánanéztél még, láthattad, hogy elindult vissza az erdő felé. Belépve mintha egy másik világba érkeztél volna. Mindenhol különböző technikai eszközök zümmögése fogadott. Majdnem olyan szintű felszerelések voltak, mint egy modern birodalmi helyőrség irányítóközpontjában. A dúracél asztalka mögött egy erdőzöld színű páncélt viselő kopasz, húszas évei közepe-vége felé járható férfi állt. Savókék szemével egyenesen rád nézett. Majd intett a feléd eső oldalon álló székre, és mandalóriul szólt hozzád. (-Üdvözöllek Jatne, az Ordo klánból! Tobbi Dala vagyok. Kérlek foglalj helyet, és válaszolj pár kérdésemre. Igencsak kíváncsivá tettél érkezéseddel.-)majd miután helyet foglaltál, maga is leült veled szemben. Kezeit összekulcsolta maga előtt, és úgy folytatta. (-Mi szél hozott ide vissza, azon túl, hogy fellángolt benned fajunk régi dicsősége és kultúrája iránti vágyad? Mit akarsz elérni az Ordon, ifjú Jatne?-) |
|
|
|
Post by Xeron Orlon on Feb 1, 2010 16:41:11 GMT 1
Xeron érzékeit eléggé megzavarta az a tény, hogy Gard meglehetősen kacskaringósan vezette őt célállomásukhoz, nem valószínű hogy magától visszatalált volna, ha csak a saját érzékeire kellene hagyatkoznia, de szerencsére ilyen esetben képes lett volna arra hogy sisakjának funkcióit alkalmazza, amik segítették volna a navigálásban. Lassan egy apró tisztáshoz értek, ahonnan jó rálátás bizonyult a fák lombjain elhelyezkedő szállásokra. A környéken több, állig felfegyverzett mandalóri járőrözött. Gard egy faszerkezetre mutatott, majd ellentmondást nem tűrő hangon utasította Xeront hogy kösse ki oda a vornskrját.
- (Rendben... gyere ide Westar!)
A férfi eleget tett a kérésnek, nyugtatólag megsimította az állat fejét, majd követte idegenvezetőjét egy álcázott, alig pár négyzetméteres sátor szerű helyhez. Gard beszólt valamit, majd intett Xeronnak hogy fáradjon be, s közölte vele hogy a vezetőjük beszélni kíván vele. A férfi ez után sarkon fordult, s elindult az erdő felé. Xeron levette a sisakját, az oldalához fogadta, fújt egyet, majd belépett a sátorba.
Belépve a helységbe Xeron egy pillanatra meglepődött. A bent lévő technikai berendezések messze felül múlták az SZFSZ Dxuni irányító központjának technikáját, s már-már birodalmi szintűnek lehetett nevezni. Odabent, egy dúracél asztal mögött egy zöld színű páncélt viselő, kopasz, ámbár meglepően fiatal férfi állt. Intett Xeronnak, hogy üljön le a vele szemben lévő székre, s közben mandalóriúl szólt a férfihez.
- (Üdvözlöm Tobbi Dala! Megpróbálok legjobb tudásom szerint válaszolni. )
Mondta, majd leült a székre. Tobbi Dala szintén helyet foglalt, s kezeit maga előtt összekulcsolva feltette kérdéseit. Xeronnak egy pillanatra az ötlött a fejébe, hogy ez egy nem jó végkimenetelt hozó cselekmény sorozat első momentuma lehet, a kihallgatás, de elhessegette gondolatait s inkább a válaszra koncentrált.
- (Hallottam hogy mit művel a Birodalom a régióban. Butaság lett volna, ha egymagam hősködök, tenni próbálok ott valamit és értelmetlenül megöletem magam, ezért inkább idejöttem. Nem tudtam mit illetve kit, kiket fogok itt találni, de reméltem hogy olyasvalamit ami iránymutatást adhat nekem.)
|
|
