Az Ég Urai /KM:Eriál/

[Eriál Argetlam]

B.Sz.5.

Zelattella peremkörzetén, a Projektor sugárút 962-es számú telke már nagyon rég óta elhagyottan áll... Több tíz, talán több száz éve is. Valamiféle ipari telep lehetett egykoron, de ez pontosan senki nem tudná már megmondani... A környékbeli telkek, házak, üzletek, üzemek tulajdonosai már nem ismerték - nem ismerhették - az utolsó tulajdonost.

A betonnal burkolt talajt vastag por fedi, helyenként pedig fel is repedt, utat adva a makacsul életre kelő flórának... Kuszónövények kibogozhatatlan fonalai borítottak mindent. A telephely egyik sarkában két, prefab panelekből épült, hangárfoma épület sötétlik, közéjük ékelődve egy kisebb tákolmány, mely talán irodaként szolgálhatott, mikor itt még munka folyt. Az épületek tűrhető állapotban vannak, bár az elemek illesztései mindenütt meglazultak, így alapos tatarozás nélkül azzal fenyegetnek, hogy egy erősebb szélroham hatására egyszerűen a bent tartózkodó nyakába borulnak.

A sugárút felőli kerítésen egykor tábla is lógott, mely azt hirdette, a telek eladó; de a firkálmányt egy mókás kedvű arra járó letépte, és a kerítésen belülre hajította... így most egy lélek se jár a helyen...

---

B.Sz. 9.

A telep immár egész más képet mutat mint három évvel ezelőtt. Az épületek karbantartva, fehérségüket csak a szél által néha felkavart por homályosítja el. Az iroda ízlésesen berendezve, telekommunikációs és számítógépes rendszerrel felszerelve, míg a hangárépületekben folyamtosan folynak a hajók felújítására irányúló munkálatok. Néhány kisebb-nagyobb tehrehajó foglalja el a széles, üresen hagyott területet, köztük pedig néhány betévedt vásárló lézeng.

A bejáratot egy nehéz vaskapu védi, de ezt nap közben szélesre tárják - két oldalán azonban a biztonságiak (nagydarab, szőrös beheómotk) éber, és meglepően intelligens szemei pásztázzák azokat, akik az ezüstszín logó és a telephely nevét hírdető cégér alatt betévednek...

B.Sz. 10.

Az Ég Urai Űrhajókereskedés és -szerviz alkalmazottai


<sup>Sve Juppu (ejtsd: Své Zsüppü), Eriál titkára és jobbkeze


DoohaSin0 (ejtsd: Dúhaszinzero), troig, főtechnikus


Cheevil, Cheekil és Cheebil Bat, chadra-fan hármasikrek, az űrhajótuning mesterei


Wulfgar és Buliwyf, Yuzzem biztonsági őrök</sup>

Helyszínek

A telephelyre érkező, függően attól, hogy gyalog vagy hajóval érkezik a bejárathoz, vagy a leszállópályára érkezik - előbbi esetben a két Yuzzem biztonsági éberen fiygelő tekintete előtt kell elhaladni. Ez utóbbin csak kisebb hajók //maximum öt (5) pontos// tud leszállni, ennél nagyobb hajókkal az űrkikötőben kell dokkolni, ahová kicsiny felárért szintén kiküldik a szakembereket igény szerint. Az udvart egy nagy tér uralja, ezen van kiállítva a Kereskedés árukészlete, mely kisebb-nagyobb teherhajókból és néha egy-egy régebbi típusú vadászgépből áll.

A telephely északkeleti sarkában áll a prefab épületkomplexum. Az Egyes és Kettes javítóhangárokba csak valamely alkalmazott kíséretében engedélyezett a belépés. A két nagy hodály között szinte eltörpül a két szobából álló irodaépület. Az elülső helyiség ritkán használatos, de itt található egy adatfelvételre és -keresésre szolgáló recepciós pult. A hátulsó helyiség Eriál és Sve privát irodájául szolgál, de általában itt folynak az üzleti jellegű tárgyalások is. Belépés csakis kopogás után, amint azt az ajtóra aksztott holotábla is hirdeti.

[Eriál Argetlam]

- Argetlam Úr, a lánya végtelenül tündéri. - hangzott fel Sve Juppu megjátszott zsörtölődése, mire a hóhajú érdeklődve tekintett fel egy vaskos biztosítási tájékoztatóból. - De igazán megkérhetné, hogy ne az ebédemmel játsszon.

Eriál elmosolyodott; titkára nem csak a köynveléshez, de a gyermekekhez is remekül értett. Tavion vidáman nevetgélt, amint az öregúr felemelte, és kicsit arréb helyezte az asztallapon, mielőtt beletenyerelhetett volna a plasztik uzsonnásdobozba. Végül Argetlam hátratolta székét, és a másik asztalhoz sétált, melynél titkára ült. Óvatos, de szándékosan túlzott, széles mozdulattal elkapta a szöszke gyereket, és feldobta a levegőbe. Lánya önfeledten visongott, és kezét apja arca felé nyújtotta, mikor az ismét elkapta.

- Gyere, Tavion, hagyd enni Sve bácsit. - fordult el az Erő-mágus, és a kijárat felé indult, lányát karjára ültetve. Sosem gügyögött neki, az valahogy lekezelően hatott, és nem méltó egy gyermekhez, aki örökölte szülei fogékonyságát az Erőre. Az ajtóból még visszaszólt. - Sétálunk egyet Tavionnal, nekem is szükségem van egy kis levegőre. Jó étvágyat.

A titkár, mivel tele volt a szája, csak bólintott távozó főnöke háta felé... aztán az ajtó máris a helyére szisszent mögöttük.

[Owen Scara]

Az intergalaktikus holohívó kijelzője kezdett el villogni a főnök, azaz Eriál irodájában, ezzel jelezve, hogy valaki vagy az űrből, vagy egy másik bolygóról kíván kapcsolatba lépni vele.

A koordináták első ránézésre az Anoat szektor környékéről jöttek, pontosabban behatárolni lehetetlenség lett volna navigációs műszerek nélkül.

Mikor a holovetítőt aktiválták Owen Scara alig fél méteres, kékes derengésű alakja jelent meg. A zeltron mint mindig, most is jókedvű volt és mikor megszólalt hangja szinte az egész irodát betöltötte.

-Jó napot! Eriál Argetlamot keresem!

Owen az első pillanatban még nem tudta kivel beszél, hiszen a nagy távolság miatt mind a hang mind a kép csúszott egy kicsit, de sejtette, hogy Sve Juppu válaszol majd a hívásra.

[Eriál Argetlam]

- Tartsa kérem, Scara Úr. - válaszolta Sve; mert valóban ő fogadta a hívást, ebédjét félbehagyva. Az idős lorddinak tévedhetetlen arcmemóriája volt, így az interferencia ellenére is könnyedén felismerte főnöke jóbarátját. Felöltője zsbébe nyúlva hívást indított, majd az első kijelzés után bontotta azt; csupán arra szolgált, hogy jelezze Eriálnak, hívás érkezett az irodai berendezésre.

Egy perccel később a hóhajú, lányát még mindig karján cipelve lépett be az ajtón. Mondatát, melyet Tavionhoz intézett félkbehagyta, amint meglátta az asztal felett lebegő mintegy tizenöt centiméteres, kék színben játszó Owent. Közelebb lépett, és vidáman köszöntötte jóbarátját.
- Szervusz Owen, örülök, hogy látlak! Miben segíthetek?

[Owen Scara]

Owen türelmesen várakozott, sejtette, hogy a majd két perces várakozás csak a távolság miatt ilyen hosszú, Elik minden bizonnyal már reagált üdvözletére.
Mikor aztán megpillantotta barátját és karján a kis Taviont ajkai még szélesebbre húzódtak.

-Szia Eriál, szia Tavion. Jobb lesz figyelned a lányodra cimborám, mert ha ilyen csinos marad, akkor egy-két év és jönni fognak a kérők.

Owen kevés olyan szép nem zeltron kislányt látott, mint amilyen Tavion volt, és ennek mindig hangot is adott. Bár Eliknek nem igazán tetszett a véleménye, de Owen a lány tizenhatodik életévére saccolta a lagziját.

-Nem tudom hallotál-e a Naboo-i fogatversenyről, ami mostanában lesz. Lyashaa szeretne elmenni oda, és arra gondoltam akkor én már indulnék is ... Kéne egy fogat ...

Most örült igazán, hogy a kicsi kép miatt nem tud rendesen barátja szemébe nézni. Imádta a veszélyt és a kalandot, mindig nyertesként került ki minden helyzetből, mégis általában mindegyik ismerőse féltette őt.

[Eriál Argetlam]

Eriál végighallgatta barátja kérését, közben homloka töprengő ráncokba szaladt.
- Owen, remélem tudod, hogy én elsősorban hajókkal foglalkozom, így a fogat beszerzésée költséges lesz nekem. Remélem ezt megérted. De biztosíthatlak, messze nem lehetetlen.

Beszéd közben fejét oldalra fordította, és Tavion válla felett az asztalhoz időközben visszatelepedett titkárára nézett. Sve, bár szendvicse ott volt kezében, nem azzal törődött, hanem a beszélgetést hallgatta érdeklődve. Főnöke fejmozdulatára ő is feljepp pillantott, tekintetük taláklkozott egy pillanatra, és Sve, elérte Eriál néma kérdését, bólintott. Korábbi munkahelyei között az Aratech Repulsor Company is szerepelt, mely számos repulzoros járművet szabadalmaztatott évente - például az ő tervezőasztalaikról került le a Klónháborúk alatt használatos BARC speeder. A lorrdi, kapcsolatai felhasználva, bizonyára tud szerezni egy egyedi fogatot as lehető leggyorsabban.

A rövid közjáték után a hóhajú ismét a hologramra fordította teljes figyelmét.
- De persze nem is akarlak kizsigerelni téged, remélem tudod. Mit szólsz ahhoz, hogy ha nyersz, akkor a jutalmad húsz százalékát kérem el, ha nem, akkor majd kitalálunk valamit. De a vállalatom színeiben fogsz versenyezni, ha megvan a fogat. Mit szólsz?

[Owen Scara]

Owen gondolkozva hallgatta barátja szavait. Az idők folyamán a férfiből jó üzletember vált és Owen úgy érezte Talon Karrde mellett ebben neki is nagy szerepe van.
A férfi ajánlata roppant jónak hatott, a zeltron azonban töprengett egy sort mielőtt megszólalt volna.

-Nem szeretném hogy veszteségesen gyere ki ebből az üzletből csak azért mert barátok vagyunk. A reklám nagyközönség előtt biztosan jól fog jönni, de nem garantálhatom, hogy dobogós helyezést érek el, bár nagy rá az esélyem.

A már már ismertetőjelévé vált magabiztos vigyora most is ott ült az arcán, ez még úgy is látszott, hogy az egész zeltron holomérete nem érte el a húsz centimétert.

-A fogat költségeibe szívesen beszállok, viszont a cégedet csak akkor vagyok hajlandó képviselni, ha Te is jössz. A jelenléted mindig szerencsét hoz nekem.

A zeltron nem is igazán gondolt bele, hogy mit is kér társától, számára a Naboo nem tűnt veszélyesnek.

[Eriál Argetlam]

Eriál magában cifrát káromkodott - ez is olyan dolog volt, amit három évvel ezelőtt nem tett volna. Maga is találkozott a hírrel a Holoneten. Nem pusztán fogatverseny, hanem valódi különlegesség lesz ez, melyre a Birodalom poltikai és rangbéli elitjének összes tagja meghvíást kapott. Ez viszont komoly védelmi erőfeszítéseket is feltételez... Ami önmagában még nem volt baj, hiszen barátja tudott múltjáról, így meg is oszthatta volna vele aggályait. A probléma Sve volt, aki ebédjét fogyasztotta alig másfél méterrel távolabb.

A csend kínosan hosszúra nyúlt, csupán Tavion gügyögése törte meg. Aztán a titkár felemelte fejét, és halkan megszólalt.
- Argetlam Úr, elnézést, közbeszólhatnék?

A hóhajú kissé elsápadt, de amúgyis halvány bőrszínén szerencsére ez nem volt feltűnő.
- Ne haragudj, Owen, pár percen belül visszahívlak. - azzal előrehajolva megbontotta a kapcsolatot.

[Eriál Argetlam]

Sve oylan nyugodtan kezdett beszélni, mintha csak az aznapi teendőkre emlékeztette volna főnökét.
- Argetlam Úr, lassan három éve dolgozunk együtt, és ez idő alatt gondolom rájött, hogy se vak, se ostoba nem vagyok.
- Valóban nem, Sve. mit akar mondani?
- Csupán annyit, hogy mi lorrdiak, mint bizonyára tudjuk, sokkal könnyebben értelmezzük a testbeszédet, mint a galaxis bármely más fajának tagjai. Néhány elejtett megjegyzéséből azt már kikövetkeztettem, hogy a Birodalom nem szívleli magát. Ennek persze lehet több oka is, de néhányat eleve kizárnék. Ön nem bűnöző típus. Azoknak sokat jár a tekintete, apró, számukra talán tudattalan gesztusokat tesznek, melyek az enyhe paranoia apró jeleiként értelemzhetők. Ön biztos nem tartozik ebbe a kategóriába. Maga sokkal inkább, máltóságteljes, határozott, szilárd. Nem csak viselkedésében, de minden egyes mozdulatában, tartásában. Mint azt bizonyára tudja, mint önképző mitológus vagyok, sokat tanulmányoztam egy bizonyos témát... - a mondat vége nyitva maradt, így Eriál nem tehetett msát, minthogy feltegye az idevágó kérdést.
- És mi volt ez a téma, Sve?

A titkár hátradőlt, és olyan természetességgel válaszolt, minthaaz időjárásra tértek volna ki.
- Az Erő.

Az Erő-mágus arcából az utolsó csepp vér is kiszaladt, aminek láttán a lorrdi elmosolyodott.
- Az hiszem megértett Argetlam Úr. A titka nálam biztonságban van, efelől ne legyen kétsége.

Eriálnak mélyeket kellett lélegeznie, hogy hirtelen megugrott pulzusa újra elérje eredeti szintjét. Sve tehát tudott a titkáról, vagy legalábbis volt elképzelése róla. Nem tudta, ez jó vagy rossz hírnek számít-e, de ha titkára ártani akart volna neki - amit erről az emberről egyébként nem tudott elképzelni - akkor nem fedte volna fel a titkát.
- Jó, erről még beszélünk. - mondta végül nagy nehezen.
- Ahogy óhajtja Uram. Lényegében csak arra kívántam rávilágítani, hogy előttem nem kell titkolóznia.

Az Erő-mágus röviden elgondolkodott, majd bólintott, és visszafordult a holokészülékhez. Emlékezetből ütötte be Owen elérhetőségét a billentyűzeten.

Az üzenet a Hoth-on olvasható.

[Eriál Argetlam]

A holoadás megszakítása után Eriál egyetlen mozdulattal lerogy az asztal mellett sorakozó párnás karosszékek egyikébe, hogy átgondolhassa a történteket. Percek telnek el viszonylagos csendben, és az Erő-mágus hálás, hogy Sve nem szólítja meg. Végül összeszedi magát, és feláll ültéből.

- Sve, kérlek nézz utána, hogy tudsz-e tenni valamit a fogattal kapcsolatban. Én hazaviszem Taviont, ideje aludnia. Hamarosan jövök.

A titkár bólintott, és mire a hóhajú elhagyta a helyiséget, ő már a holokészülék mellett ült.

[Heiko Tennes]

A vadászgép jobb szárnytöve erősen füstölt. A fegyverzet nem működött és a hajtóművek közül is csak az egyik működött. Azok a kalózok rendesen meglepték Tennest nem messze a Zeltros bolygótól. Az aszteroidák közöttt bújtak meg, ezért az ARC 170-es érzékelői nem szúrták ki időben a támadókat. A vészjósló pittyegés csak akkor hangzott fel, mikor már élesített fegyverekkel a fejvadász nyomába szegődtek. A meglepetés ereje a kalózokat segítette, az arkániai csak a fegyverzetében és a hajója fürgeségében bízhatott. A harcok elég sokáig elhúzódtak. Tennesnek sikerült az egyik kalóz gépét leszednie, de a többiektől kapott rendesen. Csoda, hogy egyben volt a hajója, mikor a Zeltrost örző Birodalmi határpontot elérte.

Tennes gépe sötét füstcsíkot húzva magaután hasította át a bolygó légkörét. A fejvadász egy közeli várost és egy leszállópályát keresett. Szerencséjére sikerült is egyet találnia, a vadász épphogy csak landolni tudott. Már az is kész csoda volt, hogy a gép megtudott maradni a platformon.
Az arkániai kikászálódott a ronccsáment hajóból és a közelben lévő Információs Platformhoz ment. Javító szervízet keresett. A pult szerint innen nem nessze, úgy egy háztömbnyire volt egy szervíz, ahol megjavíthatják a gépet.

- Az Ég Urai.. ez pont megfelel. dörmögte a férfi.

Nyugodt léptekkel a szervíz felé vette az irányt és hamarosan megis látta a nemrégen felújított épületet. Mielőtt belépett volna még az arcára húzta a maszkját. Tennes odabent nem sok időt fecsérelt a nézelődésre, rögtön a pulthoz ment.

- Üdvözletem. Szeretném igénybevenni a szolgáltatásaikat. - mondta nyugodt, kimért hangon - A vadászom elég rendesen megsérült egy támadásban és szeretném minnél előbb kijavíttatni. Remélem elég gyorsan tudnak dolgozni, bár előre mondom, a gép nincs valami jó állapotban.

[Eriál Argetlam]

A bejárathoz érve egy közel két éas fél méter magas szőrös behemót állja utadat, mancsai végén hegyes karmok csillannak, és agyarai is egyenként oylan hosszúak mint egy ujjad.Az óriás azonban nem mutatkozik támadó szándékúnak: csupán alaposan végigmér téged furcsán inntelligwens szemeivel, majd a tágas telephely túlvégén álló épületek felé int, kijelölve ezzel haladási irányodat.

Az épületek valójában tökéletesen egybe vannak nőve, ám nem nehéz megállapítanod, melyiket keresed: valahol középtájt, egy ajtó mellett holokijelző hirdeti az iroda hollétét.

A nyílászáró épp akkor csúszik félre mikor odaérsz, és fejét jócskán meghajtva egy öltönyös alak tűnik fel, hogy a nyakában üldögélő, három év körüli szőke kislány be ne verje fejét.

---

Eriál Argetlam majdnem beleütközik újabb ügyfelébe, amikor kilép az iroda ajtaján. úgy látszik, ma sem jut haza korán. Ha Yumiko igazán érdeklődne a gyerek hogyléte után, biztos nem örülne a késésnek... A férfi azonban mindig is jobban szerette maga fogadni a "látogatókat", mikor a telephelyen tartózkodott. Magában sóhajtva engedett utat a furcsa idegennek, közben kezét - a valódi, jobb kezét - nyújtotta neki.

- Üdvözlöm, Uram. A nevem Eriál Argetlam, segíthetek?

A férfi (Eriállal nagyjából egyidős, haja szintén fehér, de a fél arcát eltakaró maszk kifejezetten nyugatalító hatást keltett; az Erő-mágus valahogy nem tartotta megbízhatónak első ránézésre) kifejtette, hogy vadászgépe szorul javításra.

- Nos, a technikusaink remek munkát végeznek, de a pontos becsléshez látni kéne a hajót is. Ha röpképes, kérem hozza el ide.

[Heiko Tennes]

- Heiko Tennes - fogott kezet az üzlet tulajával.

Mikor Eriál a gépe állapotáról érdeklődött, csak ennyit mondott.

- Hát talán még feltudok szállni vele, de még az is csodaszámba menne. Nagyon szörnyű állapotban van a gép. Kérem várjon egy pillanatot. - mondta az arkániai, majd visszasietett vadászgépéhez.

A férfi beült a Klónháborút is megjárt gépébe, s megpróbálta elindítani. A hajtómű erőtlenűl felköhhentett, de nem akart beindulni. Tennes töbször próbálkozott az indítóval, de nem sok sikerrel járt. A fejvadász türelmes típus volt, de a gépe makacssága már kezdett az agyára menni. Végső kétségbeesésében viszonylag erősen beleöklözött az indítófalba, mire az egyetlen működő hajtómű végre hangosan beindult. Tennes óvatosan felemelte vadászát a földről, majd Az Ég Urai szervíz felé vette az irányt. Könnyen elmanőverezett odáig, s nagyot zökkenve tette le a gépet a szervíz leszállópályájára. Az arkániai kikászálódott a "roncsból" és vállát megvonva a tulajhoz szólt.

- A ramaty kifejezés erre a gépre, még jóindulatúnak tűnik nem igaz?

Tennes vadászgépe

[Eriál Argetlam]

Amíg Tennes az űrhajójáért indul, Eriál tesz egy kis kitérőt az egyik hangár felé. Ott azonban nem találja meg, amit keres, így útba ejti a másikat is. Csak ezután sétál át a leszállópályához, ahol épp talajt fog a Klónháborús vadászgép.

Heiko kiszállva viszontlátja a haóhajút, aki mellett azonban most három derékmagas, két lábon járó denevérhez hasonló, teljesen megkülönböztethetetlen teremtmény áll, akik derekukat megdöntve mélyen maghajolnak, amint a gép tulajdonosa kiszáll a pilótafülkéből.

- Nos, a gép valóban elég viseltesnek tűnik, de biztos vagyok benne, hogy a Bat-fivérek pár nap alatt helyre pofozzák. - válaszolja Eriál, majd egy intéssel vissza, az iroda irányába invitálja Heikot. Menet közben még a chadra-fanokra parancsol. - Nézzétek át a gépet, és amint kész vagytok, részletes kárjelentést kérek.

Az irodában egy sötét bőrű férfi fogadja őket, aki röviden szót vált a tulajdonossal, majd távozik az irodából. Az ezüstkezű férfi hellyel kínálja Heikot az egyik puha fotelben.

- Kérem foglaljon helyet. Hamarosan meglesz a hajója részletes elemzése, ami alapján meg tudjuk mondani, mikorra és mennyiért lesz kész a hajó.

//Kérlek, privát üzenetben írd le nekem, pontosan mi baja a hajónak.//

[Heiko Tennes]

Tennes miután kikászálódott gépéből ismét szembetalálta magát a fehérhajú tulajdonossal, aki immáron nem egyedül volt. Három csadrafan technikussal érkezett, akik miután meghajoltak a fejvadász előtt azonnal nekiláttak a hajó állapotának felméréséhez. Az arkániai biccentett feléjük, majd követte Eriált az irodájába.
Az ízlésesen berendezett helységben egy barna bőrű, idősebb férfival találkoztak. Miután az illető szótváltott felettesével, magára hagyta Eriált és a fejvadászt. Az arkániai elfogadta az invitálást és helyetfoglalt a kényelmes fotelban.

- Köszönöm szíves invitálását. Egy ilyen embernek, mint amilyen én vagyok, ritkán adódik alkalma, hogy ilyen környezetben tölthesse idejét. Tudja én a szerényebb, puritán dolgokhoz vagyok hozzászokva. Ez sajnos a hivatásommal is jár.