Szemfényvesztõ bár (Corelliai szektor)

[Emord Shad]

Nagy a vigadalom a csehóban ahova betért az aljanép közé, az egyszerű közegbe, ami úgy vonja maga köré a zűrős alakokat, mint méz a méhet. Az atmoszférát áthatja az olcsó szesz zamata, az is úgy csapodik le Shad orrába, hogy majd kidől annak eszenciájának eszmeiségétől amit okoz.
Sajnálkozva nézi a semmibe vesző pénzét, zsebre nyomják az ingyen adományt, de itt egy ponton elgondolkodik. Úgyanis ha a csapos nem ismeri a helyi tulkok egyik törzsvendégét, akkor rezeg a léc.
Gyanakodva szapul körbe, fejét ide oda forgatva sovárog valami kirívóan különös után, ami nem oda való vagy feltűnő. Feltünik egy ember, kinek fején nincs teriték, megegyezést találva a célszeméllyel.
Gond csak a jónép, meg a bizonyosság. Senki sem mondta, hogy könnyű lesz ez a meló, kéz és láb törés esélye fönn áll, így résen kell lenni.
Oda kulok az ideghez, majd megszolítja komoly arcot vágva:
- Elnezest, Otaru Lee után járkálok, eme fontos ügy felöl. Megbizasról lénne szó. Ön volna? - kezd bele a gran a bekebelező hadműveletbe.
Kifinomult módszere s a több éves tapasztalat van segitségére, sajna azonban minden alkalom más és más s még így is érhetik meglepetések.

[Holonet]

Shad

Mikor a fickóhoz lépsz, szélesen mosolyogva üdvözöl, s kérdésedre nemes egyszerűséggel felel:

- Szia kicsi gran! Én vagyok, miért keresel? Látom finom italt hozol, gyere ülj le velem, és meséld csak el, milyen megbízásról beszélsz.

És igen, mint a mesében, valóban ilyen egyszerű a dolog, létezik ekkora szerencse...a férfi százezer kreditet ér, és itt áll előtted...az egyetlen kis gond Lee hihetetlen közvetlensége, a bizalmaskodó mosolya...szinte már-már megnyerőnek tűnik ez az ember, ahogy hellyel kínál asztalánál.
Ki tudja honnan, de még egy üveget is elővarázsol két kis pohárkával, s mindkettőt megtöltve várja, mit is szeretnél tőle.

[Emord Shad]

Sokféle alakkal találkozni a galaxisban, de még minden egyes város részen is. A leginkább lezülött porfészekben, az aljnép gyüjtőjében találkozni egy ily kedély emberrel, nem szokványos.
Meglepődve tapasztalja az idegen közvetlenségét, kegyes segitőkészségét. Ha megitélését kéne meghatározni a megtudotak alapján két féle variáció letezhet: Otaru egy flugos bolod aki elkövetett valamit minek nem volt képes épp ésszel felfogni a következményét és vérdíj került a fejére. A másik.....
Elkerekednek a gran szemei a gondolattól.
~....ez épp olyan mint én. Vigyorogva döf kést mások hátába. Egy harcművész. Én bombával spékelem meg a kuncsaftok járgányát, de ez lehetséges, hogy kéz és láb tőrést kíván szószerint mikor folytogatja az áldozatát.~
Vonakodva hátrál meg egy pillanatig, míg újra végig méri a fickót. Olybá találja a helységben túl sok az idegen. Ovakodva megy utána, majd foglal helyet.
- Örvendék a találkozosnak. - biccent vissza, majd leteszi a poharakat.
- Oly harcműve után kajtatok kine acél idegzete vala a piszkos melóval. Semmi könyörület, sem mihasznaságo se ismör. Ily volna a magafajta? Mer akko van alkú. - elhalgat majd lassan folytatja - Van két fél kik ártottak nékem, kutasék fel. - aggodalmasan körbe tekint.
- Folytatasék a beszéd oda künn - azzal föl áll és várja hogy az ember velemennyen.

[Veszély]

Dral Ordo

Jó pár percnyi erőfeszítésbe kerül, míg eléritek a helyet, ahol közvetítőd normálisan helyet szokott foglalni. Szerencséd van: Varnok most is itt tartózkodik, és éppen halkan, fejüket összedugva tárgyal valakivel, aki talán egy másik ügyfele lehet. Még egyikőjük sem vett észre titeket.

[Dral Ordo]

Nagy erőmegfeszítések árán Dral és Jac sikeresen vágta át magát a hatalmas tömegen, és eljutottak oda, ahol feltételezhetőleg Varnok tartózkodik. Még egy-két ember arrébbtessékelése után megpillantották a sarki asztalnál ülő trandoshant, aki épp egy másik fickóval társalgott. Valószínüleg ő is egy fejvadász lehet, aki épp most fejezett be egy megbízást, avagy éppen most vállal el egyet.
Dral nem akart tolakodó lenni, intett Zé-nek, hogy húzódjon egy kicsit a háttérbe, és hagyja rá a tárgyalást. Jack így is tett, bár Varnok még így is kitűnően ki tudhatja következtetni, hogy Dral társa. A mandalori közelebb lépett az asztalhoz, majd megköszörülte a torkát.
- Üdv, Varnok, rég láttalak.

[Veszély]

A trandoshan felnéz rád, majd azonnal visszafordul ügyfeléhez, közben kezét felemelve jelzi: a türelmedet kéri. Pár perccel később azonban úgy tűnik, megegyezésre jutnak, mivel a kliens fejet hajt, majd feláll és távozik. Ekkor Varnok közelebb int téged. Mikor helyet foglalsz, hüllőajkai széles mosolyra húzódnak.
- Dral? tényleg te vagy asssszzzz? Essssszer éve nem láttalak... Miben lehetek szegítsssssszégedre?

A barátságos hangnem egyáltalán nem meglepő: már több munkát is végeztél a nonhumánnak, akinek így bőven volt ideje megtanulnia, mennyire megbízható vagy. Ebből kifolyólag viszont a pénzzel sem szokott fukarkodni.

[Dral Ordo]

A mandalori a trandoshan kérésére megállt az asztal mellett, és addig meg sem szólalt, míg arra nem kapott felhatalmazást. Nem kellett sokat állnia, Varnok és ügyfele hamar kiegyeztek azzal kapcsolatban, amiről tárgyaltak. Miután az illető felállt a székről és távozott, Dral kapta a jelzést, hogy mostmár nyugodtan leülhet. Ordo biccentett egyet felé, majd kihúzta magának a trandoshannal szembeni széket és helyet foglal rajta.
Varnok örült a találkozásnak, Dral sem külömben, még régóta nem látták egymást. Kapcsolatuk szigorúan munkaköri volt, de abban nem volt hiba. A fejvadász mindig véghez tudta vinni a feladatát, melyeket Varnok bízott rá.
- Üdv, Varnok. Én is örülök, hogy látlak. Pénzre lenne szükségem, szivesen elvállalnék valami melót. Remélem tudsz valamit adni.

[Holonet]

Shad

Lee felhúzza a szemöldökét, s érdeklõdve hallgatja mondandód. Arcán látszik, hogy néhol kissé nehezére esik megemészteni, vagy akár megérteni a hallottakat, igencsak küszköd stílusod elemzésével.
Mikor a beszéded befejezed, s felkelsz az asztaltól, halkan felnevet, s mosolyogva rázza a fejét.
- Kicsi gran, én már régóta nem foglalkozom ilyesmivel. És az az érzésem, Te sem emiatt keresel.
Majd hangja hirtelen elképesztõen mély tónust ölt, szavai, úgy érzed, egyenest a csontjaidig hatolnak:
- Mi az igazi oka annak, hogy engem kerestél?

[Veszély]

Dral Ordo

Varnok székében hátradőlve elgondolkodik, vélhetően a nemrég felvett megbizatásokat veszi sorra. Néhányszor bólint csak úgy magának, aztán megrázza fejét. Végül úgy tűnik, döntésre jutott, mert ismét hozzátok fordul.
- Lenne valami, de ehhezzzzz mindketten kelletek. Tessssszzzztőrmeló. Érdekel?

[Dral Ordo]

Dral a székében ülve figyelte, amint a trandoshan azon gondolkodik, hogy vajon milyen feladat is lehet, mely megfelelő lenne a számára. Tudta, hogy Varnok úgyis tud neki adni valamit, eddig még egyszer sem volt olyan alkalom, hogy megbízás nélkül hagyta volna el a Szemfényvesztő bárt. Körülbelül egy perc elteltével megszólalt, és egy testőr munkát ajánlott Jack és Dral számára. Kis Zé is hallotta, hogy a munka kétszemélyes lenne, ezért néhány lépéssel közelebb mint az asztalhoz, és társa mellett megállapodva figyelte a társalgást.
- Igen, érdekel. Valami részletet el tudnál árulni?

[Veszély]

- Pár napja keresszett meg Sszerya, egy kisszebb helyi bűnbanda fejessze. Új it Sszaddán, éssz fedezzet kell neki, míg be nem fut azz üzzlet. Tessztőröket keressz. Keményfiúkat. Heti kétezzerért. Tetssszik? - sziszegi a trandó, majd fejét félrehajtva vár a válaszra.

[Dral Ordo]

Még egyikük sem hallott erről a Szeryáról, de lehet, hogy csak a trandoshan kiejtés miatt nem ismerték fel a nevet. A heti kétezer kredites összeg hallatán Dral és Jack szája mosolyra húzódott, tetszett mind a kettőlyüknek, hogy ennyit fizetnének azért, hogy testőrködjenek.
- Elvállaljuk. - mondta mosolyogva Dral. - Hol találjuk meg Szerya-t?

[Emord Shad]

Válaszára elcsodálkozva tekint ismét a férfire, aki szem látomást nem hagyja magát átejteni. Szemlátomást a jó szolamú beszéd nem hozta meg a kivánt hatást. Pedig ő mindent elkövet a feladat végrehajtás érdekében, de semmi sem megy oly egyszerűen, mint kéne.
Megvonva vállát ül vissza a fickóval szemben. Ujjait összekulcsolva csoválja meg buráját, majd az italhoz nyúl megint.
- Legyen hát - vág bele kissé elkomorodva - Sej volt egy Russ nevezetes, ki megkivant köriteni magát, mert gondolja Maga okozta a veszteseget néki. Mivé véli Ön ezt emigy? - érdeklödik a háromszemű az idegentől, kissé köntörfalazva a lényeg körül. Megpróbálva megtudni mi is állhat a megbizása hátterében és hogy ki a hunyó az ügyben.

[Holonet]

Shad

- Legyen hát. Sej volt egy Russ nevezetes, ki megkivant köriteni magát, mert gondolja Maga okozta a veszteseget néki. Mivé véli Ön ezt emigy?

Shad kérdésére Lee szemei a távolba révednek: látszik, erősen gondolkodik, próbál visszaemlékezni - ám hasztalan turkál emlékfoszlányai között, melynek hangos, lemondó sóhajjal ad hangot, s a fejét is megrázza.

- Régebben teljesen más életet éltem - mondhatni rossz ember voltam. Cselekedtem olyat, mire ma már gondolni sem merek, s émelygéssel tölt el még az emléke is. De neveket, arcokat...nem jegyeztem meg soha. Ha azonban Téged azért küldtek, hogy behajtsd rajtam egy régi gaztettem árát - Otaru Lee lassan, vészjóslón kel fel ekkor az asztaltól...teljes magasságában kihúzza magát, s most először, ahogy izmai megfeszülnek, szemében bősz lángok gyúlnak, bizony félelmetesnek tűnik - akkor bizony azt kell mondjam...

Ismét zavarbaejtően holofilm-jelleget ölt a helyzet, ugyanis körülöttetek hirtelen csend támad. Minden szempár, valamint egy szebb napokat is látott fajtársad szemháromsága is kettőtökre szegeződik...az idő kínos lassúsággal "múlik", minden néma másodpercnek kongó vége szakad, akárha egy hatalmas homokórában lepotyogó vasgolyók volnának...

Majd, tíz örökkévaló másodperc után a kopasz férfi Hozzád lép, s végre megtöri a hirtelen támadt csendet:

- Azt kell mondjam, menjünk. Vigyél a megbízódhoz, tetteimért bűnhődnöm kell.

A körülöttetek ülők tüdejéből egyszerre, orkánszerű sóhajjal tör fel az eddig visszatartott levegő, s lassacskán újra a maguk dolgával kezdenek foglalkozni, igaz vissza-visszapillantanak Rátok: várják a gran reakcióját.

[Veszély]

Dral Ordo

- Ssszólni fogok neki, hogy találtam vállalkozzzzót. Majd ő felvesssszi veletek a kapccoltatot, talán még ma esssszte. Hol érhet el titeket? - kérdezi a Trandoshan, előhalászva egy adattáblát, hogy felírhassa az általatok diktált holoszámot vagy címet.