Alsó szintek

[Lap’Tai-Lepp-Laisa]

Iwii elégedetten nézte a vértócsát. Valahogy elégedettség töltötte el, hogy az első mozdulatokkal sikerült megmutatnia, hogy ő nem olyan mint a többiek. Miközben elmosolyodott, fegyvercsörgést hallott kintről.
*Vajon ki ilyen merész?*
Egy pillanat alatt az asztal mellé pattant egy szép ugrással és mint a nőt, most az íróasztalt igyekezett az ajtót elzáró helyzetbe rúgni.
*Hmm, mire ők áttörik...*
Alig kellett néhány egy másodperc, mire eltűnt a sötét járatban...
*De mi lehet már Athlonékkal...?*

[Víz]

Magánkaland
Ez a rúgás most nem volt olyan jó, mint az előző, egy fél méterrel az ajtó előtt megállt az asztal. Így a bejutást egyáltalán nem akadályozta, minek köszönhetően néhány másodperc múlva feltűnt az öregasszony, és közvetlenül a nyomában a lepi pórul járt társai.
A nő utánad lőtt egyet, de már nem talált el - benn jártál a járatban, mely valahova a tetőre vezetett fel. A tetőn egy újabb meglepetés várt : egy fegyveres ember, pont veled szemben.

-Rendben, most pedig emelje fel szépen a kezeit, és ne tegyen hirtelen mozdulatot!

//Az öreglányt a gondjaidra bízom! //

[Lap’Tai-Lepp-Laisa]

Iwii meglepődött. Gyorsan számba vette lehetőségeit... Majd bólintott. Letérdelt. Kezét a földre rakta a lába mellé... és vékony de erős kisujjával a vibrotőrt próbálta kihúzni csizmájából, de észrevétlenül igykezve. Ami azt illeti, bundája miatt fel sem tűnhetett volna, hogy egyáltalán mozog az a kis ujj...

Wrooahrr és Athlon nagyot néztek. Szemük lassan a nő testének irányába tévedt.
-Remek... - Állapította meg fújva a férfi és bólintott a vukinak, aki hirtelen egy ütést mért az öregasszony tarkójára, és villámgyorsan megragadva őt helyet cserélni, így fedezékként használva, amíg bezárják maguk mögött az ajtót, eközben Athlon megpróbálta kicsavarni a fegyvert a kezéből...

[Víz]

Magánkaland
A fegyveres férfi nem vette észre tevékenységedet, ám a lennt lévő kezed zavarta őt. Mielőtt teljesen kivehetted volna a vibrotőrt, rádkiáltott:

-Emelje fel a kezét! És most mondja meg, hogy miért jött ide, és miért akart megölni?

---

A vuki hatalmas mancsai között az öregasszony csak egy tehetetlen rongybábú. A fegyver gyorsan kihull a kezéből, és teste is a két férfi mögé kerül. Az ajtó eltorlaszolásával sem akad probléma: bejutottak, mostmár csak a kijutás lesz bonyolult...

[Lap’Tai-Lepp-Laisa]

Iwii elmosolyodott. Bár nem tudta miért, ez csak egy olyan ösztön lehetett...
-Mint azt lent elmondtuk, megvédeni jöttünk önt... - Válaszolt Iwii, a lehető legjobban artikulálva, ahogy most tudott. - Ha nem támadnak nekünk, nem történt volna semmi baj lent. - Tette hozzá, és úgy fordult, hogy a vibrotőr visszacsússzon, majd felemelte kezeit. - Nos?

Közben lejjebb Athlon átadta a fegyvert a vukinak, aki gyorsan megvizsgálta, hogy az használható-e. Ha igen, akkor felmegy, és ahogy kiszúrja, hogy társa veszélyben van, igyekszik a lehető legpontosabban lőni az ellenségre... Ha használhatatlan, akkor eldobja, és saját nyílpuskáját veszi használatba, felmegy, és a lehető legjobb célzását elővéve lő a fegyveresre fent...

[Víz]

Magánkaland
-Ha csak megvédeni jött volna, akkor talán nem kezdte volna el megölni az alkalmazottaimat. Azt hiszi, hogy nem hallottam?

A férfi hisztérikusan felnevet, és rázni kezdi a kezét, miközben meghúzza a ravaszt, és egy villanást látsz... és egy csattanást, ahogy a töltet a falba csapódik, méterekre tőled. Továbbra sincs esélyed előhúzni a vibrotőrt, de lépteket hallasz: a vukiék közelednek a nőtöl zsákmányolt puskával.
De még mielőtt felérnének, újabb kacaj után rádordít a férfi:

-Monnd meg annak a gyíknak, hogy én aztán nem vallok!

Meglepődsz... mintha összekeverne valakivel. És mintha más megbízóra gyanakodna. A vukiék közelednek, mikor a férfi újra lő, de ezúttal feléd. A lövedék csak centiméterekre suhan el melletted... és a férfi újra lő. De ezúttal a gyilkos eszközt nem feléd fordítja, hanem saját koponyája felé. Hatalmas durranás, melyeket újabbak követnek. A vukiék megérkeztek, de az öléssel már elkéstek - a férfi öngyilkos lett.

[Lap’Tai-Lepp-Laisa]

Iwii hátranézett és feltápászkodott.
-Látom, jól sikerült a dolog. - Mondta, közben a hullához pattanva és átkutatva. A lehető legtöbb értéket igyekezett átdobálni a vukinak, aki táskájába mélyesztette őket.
-Lassan elég lesz már! - Szólt Athlon, miközben a járat sötétjébe meresztette szemét. - Ki tudja mikor jutnak be...
Iwii felállt dolga végeztével, s a tető széléhez sietett.
-Hmm. Nagyjából öt méter. - Fordult vissza.
-Szerintem jobb lenne, ha mi is követnénk a pasas példáját. - Húzta el száját Athlon, és egy tétova lépést tett a hulla felé.
-Megvan! - Iwii a hullára mutatott. - Lesiklunk...
A járat felé futott. Végigugrált és futott rajta, a cseléd testéig. Felemelte és visszasietett a tetőre.
-... a hullákon. - Fejezte be megkezdett mondatát. A férfi hullájáról leszedte az övet //Remélem nem baj...//, a tető széléhez a testet a tető szélére húzta, és összekötötte magát vele a ruhadarab segítségével, deszkaként használva. Felmérte a szelet, ami úgy tűnt kedvezett neki, szembeszél volt. Nyelt egyet, és leugrott. A hullát esés-tompítóként akarta használni - hasonlóan a textil-szárnyakhoz a páncélon...
Athlon és Wrooahrr egymásra néztek.
-Ez megőrült. - Állapította meg felemelve szemöldökét a férfi. A vuki bólintott... de aztán Athlon felpattant társa hátára, aki persze könnyedén elbírta. Lehántotta a cseléd felső ruhadarabját, és miután a tető szélére húzta, saját övével rögzítette magát a testhez, szintén deszkának használva azt, majd leugrott... a felsőt ernyőként óhajtotta használni...

[Víz]

Magánkaland
Holofilmbe illő jelenet ez: az épület tetejéről egy furcsa kinézetű kis lény, majd egy vuki ugrik le, halott testekkel maguk alatt. Szinte már csak a zene hiányzott az egészből... A szemlélődő néhány személy a leérkezés után lassan távozott, és a lepiék egyedül maradtak.

Számukra az élmény nem volt olyan izgalmas. A vuki és az ember tökéletesen sértetlenül érkeztek le, azonban a lepi kevésbé volt szerencsés: a levegőben megbillent egy kicsit, így az egyik lába jóval erősebben csapódott a földbe, mint a másik. Habár komoly sérülést ez nem okozott, pokolian fáj a jobb lába, és egy ideig nem is reménykedhet a futásban...
//A fájdalom néhány perc múlva enyhülni kezd! //

[Lap’Tai-Lepp-Laisa]

//Elnézést, hogy ennyit várattam magamra...!//

Mikor Iwii belekezdett ebbe, már tudta, hogy ez rosszul fog végződni. Na és, jéé, valóban így történt! Cudar egy dolog a gravitáció. A fájdalom olyan hirtelen nyilalt bele lábába, hogy gyakorlatilag fel se fogta, miért nem tud futásnak eredni. A túl jó reflex és a futni nem engedő fájdalom ötvözete egy íves hasravágódást eredményezetett, az pedig újabb fájdalmakat. A lepi harcos megpróbált felállni, de a komoly problémák okán csak térdelő állásba tudott emelkedni.
-#?ł@ß! - Káromkodott a nagyvilágba, méghozzá elég jelentős hangerővel. Kitapasztalván, csak egyik lába fáj, féltérdre emelkedett.
Szeme sarkából hátratekintve az ismerős szőrcsomót érzékelte, vuki társát, s a mellette érdeklődő tekintettel közeledő Athlont.
-Na, segítsünk? - Kérdezte, de bármiféle reakció előtt Wroahhrr megragadta Iwii jobb karját, s felkapta. A lepi, mielőtt megérezhette volna az újra növekvő fájdalom hullámot, már a vuki hátán volt.
-Grrr wrr... - Mosolyodott el a kashyyyki. Athlon tekintete továbbra sem vesztett jellegéből, sőt, mikor a tandemugrás fájdalmas oldalait is megtapasztalt duó elhúzott mellette, még fel sem ocsúdott a meglepedősből. Egy ideges morgásra azonban ő is magához tért, megfordult tengelye körül, s követte elfelé igyekvő társait.
- Várjatok meg! - Kiáltott utána.
Iwii fájdalma pedig, néhány perc teltével ugyan, de múlni tűnt. Mikor elég stabilnak érezte lábát, kicsúsztatta magát a vuki karjaiból, majd saját lábain igyekezett céljuk, a munkaadó felé.

[Víz]

Magánkaland
A szerencse mellédállni látszik - az étteremből senki sem követ titeket. A fájó lábad ellenére is sikerül elérkezned csapatod többi tagjával a munkaadó étterembe, ahol a munkaadó férfivel találkoztatok, aki láthatóan semmiféle jelét nem adta, hogy ismerne titeket.

-Miben segíthetek, koma?

Néz Athlonra, és megpróbálja elfojtani fel-feltörő kacagásrohamát..

[Lap’Tai-Lepp-Laisa]

Mindhárman elcsodálkoztak erre.
-Fejre estél, koma? - Kérdezett vissza semmitmondó tekintettel Iwii. Intett egyet, mire a vuki táskájába nyúlt, s kivett egy rakat holmit, ami az öngyilkos férfitól származott. Azt a lepinek adta, ő pedig tovább a munkaadónak. - Kicsit begurultak ránk az ottaniak. Nem nagyon volt időnk mást elhozni. Most kérjük a pénzt. De nagyon gyorsan.
Miután elmondta a dolgokat, a vuki és Athlon leült. A kínálatot kezdték kutatni.

[Xizor herceg]

Már a kalóztámadás után ért le négy sikló az alsó szintekre. Kain Obdris és személyes testőrsége valamint a Desilijic klán egy külsős embere foglalt helyet a siklókban.

Az alsóbb szinteken egy hatalmas hangárhoz irányították a siklókat, ahol kiszálhattak az utasok. Ezután Kain Vyr Var kíséretében szépen végigvezette a nőt a hajók között.

- Kedvesem. Kérdezzen nyugodtan. Amiket már említettünk, azok a hajók tényleg eladóak. De sajnos a hangárt is meg kell vennie. Mivel nem szeretném, ha Önnek kedvesem valami bántódása esne ezért a Fekete Napnak innen költöznie kell. Remélem megérti.

Az óriási hangárrendszerben egyébként több tucat kisebb nagyobb hajó pihent. Némelyik újszerű állapotban, némályik már a roncs megfogalmazás határán. Azért felmerül a kérdés, hogy vajon ezek a hajók, miért nem vettek részt az ütközetben. Bármelyik oldalon hasznosak lettek volna.

[Jabba a hutt]

iVi szó nélkül követte a férfit, aztán amikor leértek a hangárba hozzálátott a hajók átvizsgáláshoz. Sorban végigmérte az összeset, látszott, hogy értette a dolgát. Miután az utolsóval is végzett, visszalépett a Fekete Nap emberéhez.

- Mennyibe fognak fájni? - érdeklődött és ismét visszatért a hideg, számító énje

[Gosa Calaquijic Mior (Inaktív)]

Menedék
Bandaterület

A Menedék már több éve a Menedéki Skacok nevű bandához tartozott, nem állt többől mint néhány lerobbant épületből, amelyek néhány utca alkotta téglalap alapú területet jelöltek. A rivális bandákkal folyó állandó véres leszámolásoknak köszönhetően sosem tudták igazán megvetni a lábukat máshol.

---

Kutya éppen egy halálpálcáért nyúlt, amikor Pilóta belépett a szobájába.

- Hé, főnök.

- Mi va'? - kérdezett vissza ingerülten a csóka, amiért megzavarták egyik kedvenc tevékenysége megkezdése előtt

- Tianna üzent. Gosának tervei vannak velünk.

Kutya erre felült az elhasznált kanapén és szó nélkül kiment a szobából. Pilóta utána nézett, aztán felkapta a halálpálcikát és zsebrevágta. Vezetője a lakásban található panelhez ment, amin kapcsolatot létesített úgymond "főnökével", illetve annak helyettesével. A twi'lek nő vázolta a helyzetet, mire Kutya elvigyorodott:

- A' meglesz - ezzel bontotta a kapcsolatot és elindult összeszedni a fiúkat.

[Xizor herceg]

- A Corelliai típusúak kicsit olcsóbbak a piaci árnál, a többiek egy picivel drágábbak. Tekintve, hogy most nagyon nagy szükségük van rá.

A terrorista a nőre vigyorodott. Látszott rajta, hogy nem felejtette el kihasználni a szektort ért támadást sem, de ez talán várható is volt. Persze az is feltűnhetett a nőnek, hogy a corelliai típusú (jó állapotban levő és megbízható) gépek alacsony árán mintha átszaladtak volna.