|
Post by Jeff Cutter on Aug 30, 2008 17:36:31 GMT 1
Dick Hachins főhadnagy
A Corelliai Biztonsági Erők tisztje figyelmesen hallgatta a naboo-i férfi kissé akadozó válaszát. Ahogy azt előzőleg is gyanította a szemtanúnak a merénylőről, s annak öltözetéről mondott leírása egyezett a gyorsétteremtől nem messze talált halott életkorával és öltözetével.
-Aha.- Bólintott Hachins a férfi által elmondottakra, majd pár szóban lejegyezte a hallottakat, majd ismét Artorio szemébe nézett. - Mit tett a robbanást követően? - Kérdezte néhány, a metsző pillantásának köszönhetően hosszúnak tűnő másodperccel később a nyomozó.
|
|
|
Post by Den Dastar on Sept 2, 2008 17:15:24 GMT 1
Az idősebb Dastar állta Hachins metsző pillantását, majd mikor-hosszúnak tűnő másodpercek után- a nyomozó feltette a kérdését, megvakarta az arcát, majd válaszolt.
-Itt feküdtem, és vártam hogy kiérkezzenek a mentők.-Ekkor felemelte a sérült kezét, mintha csak ezzel is igazolni szeretné állítása helyességét.
Ez volt az a pont, ahonnan már nem volt visszalépés. Az elmúlt perc alatt míg a nyomozóval beszélgetett, rájött hogy talán mégsem lenne túl jó ötlet csak úgy elmondani, hogy megpróbálta megállítani a merénylőt. Nem ő ölte meg, de talán a CorSec jobban járt volna ha esetleg élve kerítik kézre.
|
|
|
Post by Jeff Cutter on Sept 6, 2008 22:21:36 GMT 1
Dick Hachins főhadnagyA nyomozó egy árva szóval sem reagált a férfi válaszára. Csupán ismételten lejegyzett néhány szót. Már szinte az összes kérdését, melyeket fel kívánta tenni a szemtanúnak feltette. Ám volt még egy kérdése, amire választ várt, ha nem is Artoriotól, akkor valamelyik másik jelenlévőtől. Ez pedig a kint heverő férfira leadott lövéssel volt kapcsolatos. A CorSec nyomozója kíváncsi volt rá, hogy vajon a robbanást követően, vagy esetleg még azt megelőzően lőttek rá a férfira, akinek a halálát végül is valamiféle méreg okozta. - Nem látott esetleg valamint a robbanást követően, vagy esetleg azt megelőzően? - Kérdezte ismét Hachins, majd kicsit pontosította a kérdést. - Egy villanást, vagy bármi hasonlót?[/color]
|
|
|
Post by Den Dastar on Sept 12, 2008 20:24:24 GMT 1
-Nem láttam semmiféle... Villanást. Sem a robbanás előtt, sem pedig utána.-Válaszolta nemes egyszerűséggel Mr. Dastar, azaz Mr. Artorio, majd gondolatban hozzátette:-Óóó igen... Ha tudnád, mekkora villanást láttam! Letépné azt a magabiztos CorSeces pofád a nyakadról.
- Miért, történt valami?-Arckifejezése továbbra is komoly maradt, bár a fejében motoszkáló gondolatok hatására kicsit nehezére esik fenntartani ezt a látszatot. Még ha ez fel is tűnik a nyomozónak, minden bizonnyal az átélt borzalmak utóhatásának értékeli majd... Vagy nem. Ebben Den nem lehetett biztos.
|
|
|
Post by Jeff Cutter on Sept 13, 2008 19:11:27 GMT 1
Dick Hachins főhadnagy
Hachins egy kicsit kétkedve fogadta a választ. Azt gondolta volna, hogy a férfi legalább a robbanószerkezet működésbe lépésével járó fényjelenséget észlelte. Viszont Artorio válasza ezzel szemben az volt, hogy semmiféle villanást nem látott. A CorSec nyomozója ezt felettébb különösnek találta. Ahogy azt is, hogy a férfi nem tűnt sokkosnak, ami a történtek ismeretében ugyancsak furcsa volt. Persze erre több különféle magyarázat lehet.
- Értem. Köszönöm Mr. Artorio. Még egy, tényleg utolsó kérdés. Mennyi ideig szándékozik még a Corellian maradni? Az esetleges további kérdések kapcsán kérem, adja meg az itteni és a Naboo-i holofon elérhetőségét, valamint a címét is.- Mondta a Corelliai Biztonsági Erők tisztje. Tudta, hogy még legalább egy tucat embernek kellene feltennie majdnem ugyanezeket a kérdéseket, s amíg nem végez, addig egyikük sem hagyhatja el a helyszínt.
|
|
|
Post by Den Dastar on Sept 24, 2008 17:20:08 GMT 1
A kérés hallatán összeráncolta a homlokát, miközben rendezte a gondolatait. Egy igen-igen régi címet kellett előhalásznia a képzeletbeli „bányából”. Jól tudta, hogy a CorSecnek nem esik majd nehezére lenyomozni a címét, ezért csupán hasra ütésszerűen még véletlenül sem kockáztatott volna meg egy címet. Azonban a gond nem csupán a cím előhalászásával volt: A cím, amit megszeretett volna adni, nem holmi épület volt… Hanem a régi munkásszállása, még azokból a farmerkedős időkből. -Azzal talán nyerek egy kis időt, míg lelépek…-Futott át az agyán, mialatt továbbra is homlokát ráncolta. Ez nem tarthatott tovább, mintegy 4 másodpercnél. időt kellett nyernie, míg eszébe jut a cím… Így még a válaszadás előtt megvakarta a fejét is, aztán belekezdett. -Amikor megérkeztem… 2 napot akartam maradni. Kiakartam venni egy szobát valahol itt a közelben… De győzött az éhségem. -Kezdett bele a válaszadásba, kicsit vontatottan.-Szóval nincs itteni címem. A Naboo-i pedig… Már nem érvényes. -Ez volt minden, ami mondani tudott a CorSec nyomozójának. A régi cím nem jutott az eszébe, a hajója címét pedig nem szándékozott felfedni. Egyáltalán azt sem szándékozott felfedni, hogy van egy hajója. Habár az 100%, hogy letudják ellenőrizni a dokkmester névjegyzékét… Szóval mindez csak idő kérdése volt.
Azonban volt még valami… Hajója navigációs számítógépéből nem törölte a koordinátákat… Amikor ez eszébe jutott, egy pillanatra meghűlt ereiben a vér. Hogy lehetett ekkora idióta!
|
|
|
Post by Jeff Cutter on Sept 27, 2008 17:50:23 GMT 1
Dick Hachins főhadnagy
A Corelliai Biztonsági Erők főhadnagya összevonta a szemöldökét a nabooi farmer válaszának hallatán. Már eddig hallottak alapján feltűnően gyanúsnak találta Lex Artoriot. Hachinsnak egyre inkább az volt az érzése, hogy a férfi valamit elhallgat. Azt viszont nem tudta, hogy az aktuális történtekkel, vagy esetleg valamiféle múltbéli eseményekkel volt e összefüggésben. Egyenes válaszra nem számíthatott, így eltekintett a további kérdések feltételétől. Legalábbis egyelőre.
- Szóval ön e pillanatban, úgymond hajléktalan. - Vonta le hangosan a következtetést a férfi utolsó, feltűnően körülményes válaszáról. - Köszönöm, hogy válaszolt a kérdéseimre Mr. Artorio. Sajnos nem távozhat, míg minden jelenlévőt ki nem kérdeztünk. Ezért szíves elnézését és türelmét kérem. Egy kollégám kikíséri, és megmutatja, hol várakozzék. - Mondta a tiszt, majd oldalra fordult és a gyorsétterem ajtajánál várakozó egyenruhás felé fordult.
- Goldrock őrmester! Kísérje ki az urat! - Mondta, majd nyomban elindult a gyorsétterem egyik másik vendége felé.
Az egyenruhás férfi odalépdelt Artoriohoz, tisztelgett, majd megszólította.
- Jó napot kívánok uram, Goldrock őrmester vagyok, kérem, jöjjön velem. - mondta az egyenruhás, majd az úttest túloldalán néhány járőrsikló mellett várakozó kis csoporthoz kísérte. - Itt várjon uram, amennyiben valamire szüksége lenne, forduljon a kollégákhoz. - Mondta, a közelben álldogáló és a kordonnál tevékenykedő egyenruhásokat szemlélő két férfi felé biccentve, majd magára hagyta a nabooi farmert és visszatért a korábbi helyére.
Időközben odabent Hachins pár szót váltott az egyik civil ruhás nyomozóval, aki sanda pillantásokkal méregette Artoriot, majd elhagyta az épületet, és a helyszíni kihelyezett információs és parancsnoki központ szerepkörét ellátó speciális siklóhoz sétált. Odabent pedig a siklóra telepített külső holokamera segítségével készített egy felvételt Artorioról, amit aztán összehasonlított a CorSec és a Birodalmi Biztonsági Főhivatal adattáraival. Míg a keresés tartott levette tekintetét a képernyőkről és töltött magának egy kávét.
Időközben Dastar észrevehette, hogy a tőle mindössze néhány méternyire lévő szalagkordon-szakasz mellett, sőt a lezárt területen belül lévő CorSec egyenruhások pillanatnyilag nem figyelnek rá és a többi hozzá hasonlóan várakozóra. Talán ennél jobb lehetősége nem adódik a távozásra.
|
|
|
Post by Den Dastar on Oct 9, 2008 19:31:04 GMT 1
A dolgok egyáltalán nem úgy alakultak, ahogyan azt Den remélte volna hogy alakulni fognak. Sőt, mondhatni hogy a helyzet kezdett rosszra fordulni. A kicsit rosszabból rosszra. Dastar pedig nem szerette a rossz dolgokat. Legyen szó egy félresikerült hamburgerről, vagy egy küldetésről... Egyszerűen ki nem állhatta őket.
Arckifejezése viszont nem árulkodott már semmiféle érzelemről. Egy biccentéssel köszöntötte Goldrock őrmestert, aztán szó nélkül követte az úttest túloldalára, a járőrsiklók mellett várakozó kis csapat irányába. Hátát egyből az egyik oszlopnak vetette, majd az őrmester jussa ismét egy bólintás lett, mellyel Den jelezte hogy értette a "parancsot". Eztán fejét leszegte, és az úttest burkolatát kezdte el pásztázni a tekintetével...
Aztán tekintete tovább vándorolt. Szép lassan végigmérte az egyik járőrsiklót, melynek kifogástalan fényezésén meg is akadt a tekintete. -Ezzel sem üldözték még a magamfajtát.-Fűzte hozzá gondolataiban a látottakhoz, majd tekintete tovább vándorolt a szalagkordonok irányába. Pár másodpercet elidőzött ezen is, és ezt követően fentebb emelte a fejét. Tekintete végigfutott a CorSec emberein, és egyszer csak arra lett figyelmes hogy egyik sem néz vissza rá - egyáltalán nem is néznek feléje. -Nem bevett szokás a CorSecnél, figyelmen kívül hagyni a kihallgatott személyeket-Futott át az agyán, mialatt megmasszírozta a tarkóját. A gondolatok hihetetlen gyorsasággal szelték át keresztbe és hosszába egyaránt az agytekervényeit, miközben továbbra is a CorSeceseket bámulta; Alig pár másodpercnyi ideje jutott a döntés meghozatalára. Megszökik, avagy sem!
A döntés abban a pillanatban született meg, mikor megindult a szalagkorlát irányába. Léptei határozottak voltak, és viszonylag szaporák is, mert tudta hogy a sompolygással csak a lebukást kockáztatja -ahogy a futásnak eredéssel is. A futás feltűnő, a sompolygás lassú... Egyetlen megoldás a gyors felszívódásra a sokkal halkabb, feltűnésmentesebb szapora léptekkel végrehajtott séta. Definíciónak csodás, azonban Dastar nem volt optimista... A lebukás felért egy öngyilkossággal. Ám Dennek már nem volt vesztenivalója: Először az egyik lábát, majd a lendületből a másikat is átemelte a szalagon...
|
|
|
Post by Jeff Cutter on Oct 24, 2008 11:42:12 GMT 1
A Corelliai Biztonsági Erők helyszíni parancsnoki központjának feladatát ellátó nagyméretű és meglehetősen ormótlan külsejű speciális siklójának belső helyiségében Tevac nyomozó egykedvűen szemlélte a monitorokat. A Lex Artorio nevével és képmásával kapcsolatos lekérdezés még mindig futott. Az CorSec körözési adattáraiban nem talált egyezést, így most a Galaktikus Birodalom Biztonsági Főhivatala és a Birodalom fennhatósága alá tartozó szektorok Biztonsági Szervei által mintegy négy évvel ezelőtt létrejött bűnügyi együttműködési megállapodás eredményeként hozzáférhető közös adattárakban kutatott egyezés után.
Időközben fel-felpillantott a sikló külső kamerái által közvetített élőképekre. Jól ki tudta venni a többi már kihallgatott szemtanúk közül a Artoriot, aki a várakozó csoportosulás szélén álldogált és szemlátomást egykedvűen nézelődött.
A sikló hátsó ajtaja feltárult, elterelve Tevac figyelmét, aki ösztönösen a hang irányába fordult. A következő pillanatban az egyik bűnügyi technikus mászott be a járműbe, kezében néhány holo-lemezzel, melyek a környező épületek külső biztonsági holokameráinak felvételeit tartalmazták. A nyomozó elmosolyodott. A belváros ezen, kimagaslóan forgalmas részén számos külső kamera működött. Ezek közül remélhetőleg lesz legalább egy, amely érdemi felvételeket készített a pokolgépes merényletről és arról, aki merénylőre lőtt.
A technikus az egyik használaton kívüli terminál mellé telepedett és behelyezte a készülékbe az első lemezt. Tevac figyelme is a képernyőre tapadt. A felvételt készítő holo-kamera az utca ugyanazon oldalán volt, mint a gyorsétterem, ám részben rálátott a gyorsétterem bejáratára. A technikus a kérdéses időponthoz pörgette a felvételt, majd lassítva lejátszotta. A felvételen jól látszott a gyorsétterembe a robbanószerkezetet rejtő táskával belépő, majd anélkül kisvártatva kilépő és sietősen távozó férfi, az utána igyekvő nő, a robbanást jelentő fényes villanás, majd a kép elsötétült.
Tevac lebiggyesztett ajkakkal fintorogva fordult ismét a jármű kameráinak osztott képes monitora felé. Hidegrázásként érte a felismerés, hogy Artorio már nincs ott, ahol korábban látta. Egyik kezével a kamera kezelőfelületén ügyködve elfordította azt és végigpásztázta a helyszínt, míg a másikkal felkapta a komlinkjét és kapcsolatba lépett a kordon biztosítását végző járőrök parancsnokával…
|
|
|
Post by Den Dastar on Oct 26, 2008 15:07:13 GMT 1
A „hadművelet” első felét, teljes siker koronázta; Dennek sikerült átcsusszannia az elsőszámú védőgyűrűn, azonban jól tudta, hogy a CorSec hamarosan felfedezi a szökését, és jelentős erőket küld majd a kézre kerítésére. Épp ezért – ezt elkerülendő – felkellett szívódnia… Nagyon gyorsan.
Külváros. Lelki szemei előtt felderengett a külváros képe, mint az utolsó esély, ahová a CorSec keze már nem ér el. Ideális hely, a következő lépés megtervezéséhez, azonban valahogy el is kell jutni odáig… ______
Dastar ezredes minden erejét összeszedve, futásnak eredt, a szalagkordon átlépését követően: Ekkorra már nem foglalkozott azzal, hogy kiszúrták-e avagy sem, csak előre tekintett, előre, ahol a menekülés kulcsát, látta. Járókelők… A belvárosban ugyebár, nem megy ritkaságszámba a nagy tömeg, mely ez esetben Dastar előnyére is válhat. Helyzetét az is nagyban javította, hogy alig 80 méternyire az étteremtől, egy nagy kör alakú bevásárlóközpont állt. Ideje nem volt megállni, hogy átgondolja a dolgot, azonban így futás közben, eszébe jutott, hogy célszerű lenne valami új ruha után néznie, amint lerázta az üldözőit… Így hát, mihelyst belevetette magát az emberáradatba, az előbbi rohanáshoz képest jelentősen lassabb tempóban, de azért mégis csak sietős léptekkel - kerülgetve a járókelőket - megindult a bevásárlóközpont irányába…
|
|
|
Post by Jeff Cutter on Oct 27, 2008 22:34:37 GMT 1
Egyre másra múltak a kínos lassúsággal vánszorgó percek. Tevac nyomozó, rövid és indulatoktól fűtött szóváltásban dorongolta le a helyszíni biztosítást végzők vezetőjét, miután rájött, hogy a Lex Artorio néven ismert szemtanú egész egyszerűen eltűnt, azaz valószínűleg távozott. A létszámhiány és a hanyagság együttállása lehetővé tette számára ezt. A nyomozó először is két járőrt küldetett a csoportban várakozó többi tanú felügyeletére, hogy a további ilyesfajta távozásoknak elejét vegye, aztán pedig kapcsolatba lépet Hachins főhadnaggyal, és jelentette neki Artorio engedély nélküli távozását. A főhadnagy indulatkitörések nélkül vette tudomásul a helyzet változását, és nyomban parancsba adta Tevacnak, hogy azonnal adasson ki körözést Artoriora. A képét juttassa el valamennyi járőrnek, valamint az űrkikötői szolgálatnak és a városi térfigyelő rendszert kezelő operátorokhoz, de a sajtót egyelőre még ne értesítse.
Miközben Tevac a CorSec zárt és biztosított adatközlő rendszerét használva eljuttatta minden egyes coroneti járőrsiklónak, s a Coroneti Központi Űrkikötő biztonságáért felelő szolgálatnak és a térfigyeléssel foglalkozó kollégáinak is az Artorioról készült felvételt, a mellette a saját munkáját végző bűnügyi helyszínelő az egyik biztonsági holokamera lemezén értékelhető felvételre bukkant. A kamera rögzítette a merénylő menekülési kísérletét és az azt fegyverrel meggátoló férfit. Miután ezt a felvétel eme részét Tevac maga is megnézte, még ingerültebb lett. Az, aki a merénylőre lőtt, Artorio volt. A nyomozó ezt az új információt is jelentette a főhadnagynak, és javasolta a sajtó bevonását, és jutalom felajánlását, a nyomravezetőknek, ám Hachins ezt nem látta indokoltnak.
A CorSec tapasztalt nyomozója már a kezdetektől gyanította, hogy Artorio valamilyen szinten sáros, ám azt, hogy mennyire, még nem tudta. Elképzelhetőnek tartotta, hogy az állítólagos nabooi farmer is a merénylet célpontja volt, ám azt sem tartotta kizártnak, hogy csak egészen véletlenül keveredett bele. Tevac Hachins következő kérdésére elmondta, hogy sem a Corelliai Biztonsági Erők, sem pedig a Birodalmi Szektorok Egyesített Bűnügyi Nyilvántartójában nem szerepel sem Artorio neve, sem pedig a képe. Persze ez még nem zárja ki azt, hogy valamit elkövetett.
A CorSec tisztjenek sejtelme sem volt, sőt nem is lehetett arról, hogy Artorio azonos valójában egy a Birodalom által több ízben is letartóztatott és elítélt személlyel. Arról ugyancsak nem sejthettek semmit, hogy ez a lekérdezés a Birodalmi Biztonsági Főhivatal előtt is ismerté vált, ahol is rendelkeztek azon információkkal, melyek tudatában a CorSec minden bizonnyal magas jutalmat tűzött volna ki annak, aki információt szolgáltat ki Artorio hollétéről. Mindezek hiányában a nabooi férfi körözéséhez mindössze, a gyilkossági kísérlet gyanúsítottja, valamint a fegyvere van, veszélyes megjegyzéseket mellékelte. Ez utóbbit puszta elővigyázatosságból, hisz az Artoriotol elkobzott fegyver, mellyel a merénylőre lőtt, s melyet korábban a kiérkező járőrőknek már átadott, immár bűnjelként lett lajstromba véve…
//Den Dastar, pontosabban Lex Artorio e pillanattól CorSec körözés alatt áll, viszont erről egyelőre csak a CorSechez tartozó karakterek szerezhetnek tudomást.//
|
|
|
Post by Jeff Cutter on Jan 29, 2009 17:29:23 GMT 1
A CorSec bűnügyi technikusai és nyomozói néhány órával Lex Artorio eltűnését követően végeztek a helyszíni bűnjelek összegyűjtésével, valamint a szemtanúk kihallgatásával. A helyszíni szemle végeztével a türelmük végét járó tanúk végre távozhattak.
Alighogy, a bűnügyi technikusok járművei, raktereikben az összegyűjtött bizonyítékokkal, távoztak, a járőrök megszüntették a fél utcára kiterjedő kordont, s az új szalagkordon, immár csak a McWestar étteremlánc szerencsétlenül járt gyorséttermének közvetlen közelére korlátozódott. Mindössze egy járőrsikló maradt a helyszínen.
Egy órával később megérkezett a kirendelt civil műszaki bizottság, aki lefolytatták az épület szükséges statikai ellenőrzését. Miután megállapították, hogy a pokolgép az épületben nem okozott olyan kárt, amely az épület szerkezetét roncsolta volna, értesítették az étteremlánc illetékeseit. A CorSec járőrei néhány perccel később parancsot kaptak a kordonozás felszámolására. Nem egészen fél óra elteltével megérkezetek a karbantartók, akik nagyszámú droiddal, néhány óra alatt kijavították a károkat.
A megrongálódott gyorsétterem, másnap ismét kinyitott, ám forgalma az események miatt még jó pár hétig alacsony maradt.
//A gyorsétterem ismét látogatható…// [/center]
|
|
Orm'an Yos
Junior Member
Fejvad?sz ?v J?t?kosa (2009)
Ortol?n "fejvad?sz"/S?f!c!Default
Posts: 111
|
Post by Orm'an Yos on Aug 12, 2009 16:40:22 GMT 1
Orm már az utcasarok mögül megérezte az ismerõs illatokat a levegõben. Befordulva meglátta szeretett gyorséttermét, a törzshelyét. Az ajtóhoz érve kicsit megtorpant. A fotocellás ajtó nem akart kinyílni, pedig már nagyon ehetnékje volt az illat-orgiától az ortolánnak. Kicsit téblábolt, ide-oda lépkedett, hogy kinyílik-e, de végül egy szervíz emblémás overallt viselõ férfi sietett segítségére, aki a beragadt ajtót pár perc alatt megjavította. Ahogy megnyíltak a lehetõségek Orm elõtt nagyokat szipákolva nyújtogatta ormányát, miközben a pulthoz döcögött, hogy felmásszon az egyik bárszékre a rendeléshez. Mint mindig ez most is eléggé mulatságos mutatvány volt, de eltökélten felküzdötte magát és a pultra tenyerelve minkét mancsával elmélyülten tanulmányozta az étlapot a pult mögötti falon, miközben boldogan lóbája lábait az asztallap alatt. Ekkor egy kicsit magas és a vendégek zsongásához képest hangos nõi hang üti meg a fülét.-Jéé!!! Ez Orm! ... Szia Orm! Tényleg te vagy az?!? Ahogy a hangok irányába fordult meglátta Trees Kisasszonyt, a McWestar egyik alkalmazottját, akivel mondhatni minden nap találkozott, mikor még a Coréllián élt ... azaz alig pár hete búcsúzhatott el, mondván elmegy Galaxist látni. A magas, vékonycsontú nõ már a 40-hez közeledett és anyai ösztönei miatt mindig is kedvelte a plüssállat kinézetû ortolánt. Ahogy a kék lény mellé ér szokásához híven megsimogatja annak fejét. Ezt azért kicsit túlzásnak tartotta Orm, de egyrészt jólesett neki, hogy ennyire örülnek megjelenésének, másrészt pedig nem akarta viszakozással megsérteni a pincérnõt.-Jó napot Trees Kisasszony! Igen... visszajöttem. Nem volt túl érdemes az ide-oda repülés. -Na mesélj mi van veled? ... Tudom-tudom elõtte a rendelés. A szokásosat? Két extraburger és a legnagyobb pohár szörp? Az ortolán nagyon boldog volt, hogy még emlékeztek mit szeretett kérni, így csak szégyellõsen bólogatott. Amíg a rendelése elkészült a pincérnõ a pult mögé sétált és kimérte a szörpöt, majd Orm elé téve várakozásteljesen figyelte az élménybeszámolót.-Háát. Amikor elutaztam egy Nar Shaddaa nevû bolygóra sikerült találomra jegyet vennem. Ott sikerült is egy jónak tûnõ munkát kapnom, de egy nagyonnagy óriás gázbolygóra kellett menni, ahol találkoztam utitársakkal és láttunk egy álláshirdetést itt a Corellián. Ezért visszajöttünk, de az interjún több embert is letartóztattak, nekem pedig meg kell hosszabbíttatnom majd az engedélyeimet. Elsõre eléggé zavaros és hiányos volt a dolog, de ahogy megérkezett a két hamburger sikerült orvosolni a zavaró tényezõk némelyikét, mint például az éhségt. Az elsõ extraburger eltüntetéséig csak jóízû rágcsálás és szürcsölés hallatszott a beszélgetés helyett, de utána már bõvebben is kibontakozott az ortolán mesélhetnékje, hiszem itt otthon érezte magát és mindig jókat ehetett, ihatott. A kölcsönös viszontlátás után sajnos Treesnek más vendégekkel is foglalkoznia kellett, így Orm kicsit magára maradt és volt ideje ismét átgondolni, hogy most mit is kellene tennie. Ahogy az agya a kaján kívül másra is figyelmet fordított ismét a Pubban látott ijedtség jelent meg az arcán.<Jájj! Trenk Úr! > Fejét mancsába hajtotta és megcsóválta, arra gondolva, hogy vajon hogyan is feledkezhetett meg Azureral közös ismerõsükrõl. Végül megnyugtatta magát azzal, hogy a parancsnokságon biztos tud majd érdeklõdni utitársnõje és látogatói felõl. Abban biztos volt, hogy Trenk is emgpróbálja meglátogatni Azure-t. Így végül visszatért saját gondjához a doboz-problémához. Ahogy törte a fejét lassan megvilágosodott és ezzel arányosan derült fel az arca, majd maga elé vette hátizsákját és elkezdett turkálni benne. Pár perc alatt elõ is kotorta a nagy ötlet hozzávalóját. Egy fekete, zárható és eléggé masszív dobozt, amiben egy szülinapi bulin kapott mandalori sütit. Bár a süti még az utazások között elfogyott, de ezt kimosta és megtartotta emléknek, hogy tudja milyen mennyiségben érdemes venni mandalori sütiket a jövõben. Nem akarta megilyeszteni a vendégeket ezért ahogy kinyitotta még körbenézett, hogy nem-e figyeli valaki, de senki sem foglalkozott vele jelenleg. Így szépen suttyomban átkanalazta mancsaival a sportsugárvetõt a dobozba, de az energiatepeleket nem rakta bele vagy mellé, hogy ne legyen baja belõle, mint a Pubban. A visszazárt dobozt aztán a csomagjába gyömöszölte és visszavette hátizsákját a hátára. Még felszedegette a tányérján maradt maradékdarabkákat és elszürcsölte szörpjét. Ahogy Trees visszatért a pult mögé kifizette a fogyasztását és elköszönt, de megígérte, hogy most nem tûnik el teljesen. Ezzel jóllakottan és bizakodva indult el a CorSec Fõparancsnokság felé.//Folytatás: CorSec Fõparancsnokság//
|
|
Orm'an Yos
Junior Member
Fejvad?sz ?v J?t?kosa (2009)
Ortol?n "fejvad?sz"/S?f!c!Default
Posts: 111
|
Post by Orm'an Yos on Oct 26, 2009 15:44:58 GMT 1
... A CorSec Fõparancsnokság tömbjét elhagyva a három utazó a McWestar felé veszi az irányt. Az úton idefele Orm végig magyaráz, fõként Trenk és Azure felvetésére reagálva, miszerint máshol is van ilyen étterem.-Az Elroodon is van McWeastar? Hûûû, de biztos nem ilyen és ekkora és legszuperebb! Tudják Azure Kisasszony és Trenk Úr ez enm csak egy McWestar... hanem ez A McWestar! Ennél a résznél mindkét karjával szélesen felfelé és hátra köröz egyet a kék idegen, hogy megpróbálja leírni mennyivel csodálatosabb szerinte ez a gyorsétterem. Ettõl persze majdnem hanyatt esik, de végül megússza egy ügyetlen piruettel, ahogy megfordul egyik vaskos talpán és egy teljes fordulat után ismét ott folytathatja, ahol abbahagyta, de azért valamivel megszeppentebben és kevésbbé gesztikulálva.-Tudják ez az étteremlánc szíve, feje. Úgy tudom ez a legnagyobb gyorsétterem a Galaxisban. Remélem tetszeni fog... Az út további részén az étlapról, a specialitásokról mesél az ortolán, illetve idõnként megáll és kis hallgatásba burkolózva fel-fel sandít két utitársára, hogy nem-e untatja õket. Amit csak tud nagyon szívesen és lelkesen elmesél a törzshelyérõl, de nem szeretne ezzel a terhére lenni egyik barátjának sem. Ahogy végül elérik a MqWestar hatalmas, csillogó, több emeletes gombaforma épületét Orm csodálattal néz fel a világító, fényreklámokkal teli falakra és tényleg olyan otthonosan mozog, mintha haza tért volna. Az étkezõ részbe vezeti két utitársát és egy kényelmes boxhoz kacsázik, ahol illedelmesen elõre engedi Azure-t és megvárja, amíg a nõ választ magának ülõhelyet, majd Trenket is buzdítja, hogy foglaljon helyet. Õ maga pedig utoljára tornássza fel magát az asztalhoz és kis rázkódásaiból lehet következtetni, hogy már megy is az asztal alatt a szokásos láblóbálás. Többször körbefordul és kihajol a boxból, nyújtogatja az amúgy nem nagyon létezõ nyakát, de láthatóan valami hiányzik az ortolán teljes komfortérzetéhez. Végül vállat vonva visszaül és kommentálja viselkedését.-Úgy látom Trees Kisasszony most nem dolgozik. Pedig be akartam mutatni Önöket egymásnak, mert õ is olyan kedves volt mindig velem és elnézte az ügyetlenkedéseimet, mint Azure Kisasszony és trenk Úr. Közben az asztal közepén lévõ étlapról leolvashatják Azureék, hogy mit szeretnének rendelni. A folyamatosan már-már zsúfoltnak mondható hely még a kései órákban sem ürül ki, ilyenkor is vannak vendégek. Így egy perc várakozás után lép az asztalukhoz egy fiatal, magas és karcsú nõ, aki a McWestar uniformisát viseli, barna haja kontyba felkötve a fejkötõje alatt.-Üdvözlöm Kedves Vendégeinket a McWestarban! Mit hozhatok? ... Ahogy a szinte már mechanikus szöveget mondja körbepillant vendégein és megakad a szeme az ortolánon, de látszik rajta, hogy nem tudja biztonsággal hova tenni a kék arcot, így inkább nem szól semmit. Ez az egyik elõnye vagy épp hátránya az idegen fajoknak, hogy az emberek nagyon egyformának látják õket és nem tudnák megkülönböztetni Ormot egy másik fajtársától.-... Esetleg ajánlhatom a Palpatine menüt? Orm szemében különös csillogás van, kíváncsian várja, hogy utitársai mit választanak. Õ a saját részérõl már tudja, hogy mit fog kérni, de nem akarja elvenni a válogatás örömét senkitõl sem. Persze, ha kérdezik késséggel válaszol minden kajával kapcsolatos kérdésre is.
|
|
Gohone Azure
Junior Member
Szerencsevad?sz
Az utaz?s, a kalandv?gy ?s a szerencse b?v?let?ben… !c!Green
Posts: 144
|
Post by Gohone Azure on Nov 1, 2009 22:22:17 GMT 1
Azure, Orm és Trenk sikeresen elslattyognak a McWestar-ig, ami Corellia egyik, ha nem a legnagyobb nevezetessége. Orm útközben nagy ’kéz’ mozdulatokkal gesztikulál, és hozzá magyaráz. Kiderül, hogy az itteni étterem a központ, az össze többi szíve, lelke. Orm magyarázatát Azure csillogó szemekkel hallgatja. - Huuu. Ez nagyon jól hangzik. Biztos sokkal szuperebb lehet, mint az Elroodi. – kommentálja. Végül aztán elérik a gyorskaja imádók szentélyét, amit Orm is meg Azure is nagy csodálattal fogad. Orm nagy otthonossággal vezeti õket az épületben, láthatóan már többször is járt itt a kékség. - Hát ez gyönyörû! – mondja izgatottan Azure, akár egy izgatott ötéves. - Valóban, igen kellemes. – kommentálja Trenk kevesebb izgatottsággal.Orm elõzékenysége után, mindketten helyet foglalnak, majd Orm láthatóan elkezd, keresni valamit, vagy valakit. Utána elmondja, hogy miért. - Ugyan. – mondja elpirulva Azure. – Ez természetes, hisz barátok vagyunk. – mondja barátságosan. Majd elérkezik az este legizgalmasabb része, egy felszolgáló lép oda hozzájuk és felteszi a bûvös kérdést. Trenk komótosan nézegeti az étlapot, ellentétben Azureval, aki gyorsan próbálja felfogni a végeláthatatlan felsorolást, amit a McWestar kínál. - Én a Happy Moff menüt kérném. – mondja a lány éhesen. – Te Trenk, mit kérsz? – kérdi kíváncsian. - Hát, nekem mindegy, de akkor legyen a Palpatine menü. – bök rá az egyikre. Valahogy rá nem ragadt rá az az izgatottság, amit egy ilyen szintû frekventált hely a kiszolgálásban és menükben nyújtani tudott. - És te, Orm, mit kérsz? – fordul hozzá Azure.
|
|