Dokkok (Felhõváros)

Miután átjutottak a tömegeken, humánokon, non humánokon és egyéb szerzeteken egészen a dokkokig, ahol meglátták azt a bizonyos hajót és végül egy büféig.
- Nem, köszönöm. Igazán kedves, de nem kérek semmit. – feleli Azure udvariasan a kérdésre.
Trenk se tûnt valami éhesnek, meg a legutóbbi étkezés úgy se volt valami messze.
- Köszönöm, én sem. – válaszolja õ is.
Megvárják, ameddig Orm megkapja az ételt, vagy esetleg rendel e még valamit, majd körbenéznek.
- Hát ez egészen hihetetlen. – jegyzi meg Azure. – Kint már sötét van és itt még mindig ennyi ember van. Én meg azt hittem, hogy alig lesznek.
- Hát igen. De ez itt teljesen szokványos.– fûzi hozzá Trenk.
Azure valahogy úgy volt a tömeggel, hogy egyrészt szereti a nyüzsgést, viszont másrészt meg azt nem annyira, ha percenként meglökik, vagy a lábára lépnek.
- Nekem teljesen jó az a hajó, ha valóban visszamegy a Corelliára. – jegyzi meg Orm egyik korábbi kérdésére. – Gyorsan álljunk be az egyik sorba, hogy ott megkérdezhessük a menetrendet és jegyeket is megvehessünk.
Miután mindhárman rábólintottak, be is állnak az egyik kisebbnek tûnõ sorba.

Orm már egy pultnál várt, amikor Azure is sorra került egy másiknál.
- Jó napot kívánok! Egy jegyet szeretnék, kérné a Corelliára.
- Jó napot! – köszön a pénztárosnõ. – Elsõ osztályra kéri? [/i]
- Öhmm. Nem, nem a turista osztályra. – bökte ki, bár nem volt benne biztos, hogy van ilyen, de a pénztárosnõ már gépelt is. Miután kész lett, átadta a jegyet, majd Azure kifizetett 85 kreditet.
Ezután megköszönte, majd utat engedett Trenknek. Õ is megvette a jegyét, majd Orm mellé szegõdtek, aki már végzett.
- Szerintem is inkább keressük meg a hajónkat. – reagált Azure Orm kérdésére.
Együtt elindultak, majd nemsokára meg is találták a dokkot, ahol már várta õket a Corelliai hajó. Úgy tûnt, a hajó már készen áll az utazásra, és csak azt várta, hogy az utasok maradéka is megérkezzen. Miután felszálltak, elõször körbenéztek. Ez a hajó nagyobb volt, mint amivel Azure és Trenk az Elroodról érkezett. Ott sorba rendezett ülések voltak két szinten, viszont itt kabinok várták õket.
Elindultak a folyóson és benéztek az egyikbe. Ott egymással szemben elrendezett ülések voltak, két oldalt középen elválasztva egy- egy karfával. A karfák két oldalán pedig két személy számára volt ülõhely. Vagyis egy ilyenbe maximum 8 fértek el a humán méretûek közül.
- Hát én nem tudom, hogy ez helyjegy e? – kezdi Trenk. – De szerintem ez jó lesz. – majd várja a többiek válaszát.

Orm szerint, ezen az osztályon nem volt helyfoglalás, így már semmi akadálya nem volt, hogy hárman azt elfoglalják. Orm igényére Azure csak mosolygott egyet, majd elfoglalta a vele szemközti, természetesen ablak melletti helyet. Trenk, miután megkérte rá, Orm mellet foglalt helyet.
Azure egy pillanatra belegondolt abba, hogy vajon nem sértenek e meg egy ortolánt, ha a felajánlott ételt visszautasítják, de aztán megkönnyebbült, amikor Trenk kért a perecbõl egy falatot.
- Hát ez igazán finom. Köszönöm szépen. – mondta Ormnak két falat között.
Nemsokára bejött még egy alacsony ember, aki az ajtó mellet foglalt helyett. Ezután kb. 10 perccel bekapcsolták a hajtómûveket és lezárták a bejáratot, ami elõtt felhúzták a rámpát. A kapitány a bemondón bemutatkozott és közölte az úti célt, majd a gép lassan emelkedni kezdet.
Azure még egy pillantást vetett a felhõvárosra, magában elbúcsúzott, majd a hajó nagy sebességgel távolodni kezdett a várostól. Elõször a felhõváros zsugorodott parányivá, majd a kinti ég a vöröses színbõl kezdet átváltani az ûr mélyfekete árnyalatába. Nem szólt senki se a kabinban, csak csodálták még a légkörben a naplemente utolsó sugarait, majd magát a távolodó Bespin bolygót is.
Trenk még mindig a kért perec utolsó morzsáit csócsálta, amikor a hajó a hipertérbe lépett és eltûnt a mélyûrben.